Gerillaháborúval fenyegetnek a Krímben

A Krím-félszigeten élő tatárok nem nyugszanak bele, ha a hét végi népszavazás eredményeként a terület lakosságának többsége úgy dönt, csatlakozni kíván Oroszországhoz. Bojkottálják a referendumot és készek föld alatti mozgalmat indítani az új status quo ellen.
Napi.hu, 2014. március 11. kedd, 15:15

Miután a kijevi központi hatalom már nem érvényesül a Krímben, egyedül a tatár kisebbség áll a félsziget és Oroszország egyesítésén dolgozó helyi szeparatista vezetés útjában - állapította meg a bne régiós hírportál tudósítója helyszíni látogatásán. Ilmi Umerov, Bahcsiszeráj helyhatóságának vezetője, az orosz megszállással szembeni ellenállás egyik oszlopa illegálisnak tartja a Krím orosz csatlakozásáról kiírt népszavazást.

Úgy véli, hogy nem lehet tisztességesnek tekinteni egy olyan referendumot, amelyet megszálló csapatok fegyvereinek árnyékában tartanak. Ezzel a katonai jelzés nélkül a Krímban tartózkodó orosz egységekre utal. Személy szerint a voksolás bojkottjára szólítja fel az embereket, de nincs kétsége afelől, hogy a szavazást megtartják. Ennek felelőssége visszahullik majd azokra, akik kezdeményezték a dolgot. A krími Medzslisz, a helyi tatárok szervezete szintén bojkottálja a népszavazást.

Umerov szerit a referendum célja, hogy legitimálja a félsziget elszakítását Ukrajnától. Úgy véli, hogy a szavazás elkerülhetetlenül a szeparatista erők győzelmével ér majd véget. A krími tatárok azt várják a kijevi vezetéstől és a nemzetközi közösségtől, hogy adjanak erre megfelelő választ. Értelmezésük szerint egy külső hatalom megszállását szentesíti a szavazási aktus, ebből következő megfelelő válasz azt jelenti, hogy erőt kell ezzel szemen alkalmazni.

Nem kell bátyuska

Ez időt igényel, amit türelmesen kivárnak. Ha azonban végül nem számíthatnak külső segítségre, akkor föld alatti partizán mozgalmat indítanak a megszállás ellen. Ez az őseink földje, és mind egyetértenek abban, hogy meg kell védenünk a megszállóktól - fejtette ki. A Krím 2,2 millió lakosának 14-15 százaléka tatár. A sztálini szovjet vezetés 1944-ben Üzbegisztánba telepítette őket, ahonnan az 1990-es években tértek vissza.

Az orosz kormány sajátos módon próbálta semlegesíteni a tatár problémát. Az Oroszország részét képező Tatársztán elnöke március elején a Krímbe utazott, hogy személyes garanciát vállaljon az ott élő tatárok jogainak érvényesítésért az orosz föderáción belül. Emellett befektetéseket ígért. A helyiek azonban úgy látják, hogy rokonaik más nyelvet beszélnek és más a kultúrájuk, mint az övék. Nem óhajtanak a kazanyi tatárok kistestvérei lenni Oroszország anyácska karjaiban. Európában akarnak élni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Clemenceau, 2014.03.11 22:47

A krimi tatarok kemeny fiuk. Altalaban egy gerilla csoport tizszer nagyobb letszamu haderot tud lekotni, morzsolni, nap mint nap "b@aszogatni". Ebbe a ruszkik Afganisztanban mar jol belekostoltak. Emellett, ami nagyon jo hir, az ukran hadsereg teljes atszervezesere es felepitesere lehet szamitani modern amerikai fegyverekkel. Mindenkinek eszeben van meg a 90-es evek horvat-szerb kezdeti eroviszonya. Jott aztan a nagy gyokeres valtozas. Igy lesz Ukrajnaban is. Ez el kog tartan tobb evig. Majd jol belegyengulnek a ruszkik es persze madgyar segnyaloik is. A madgyarok jol meg lesznek buntetve. Romania nyugati hatara a Tiszanal lesz (a mai magyar szakasz teljes hosszaban) az ukran pedig Vasarosnamenynal vagy Nyiregyhazanal.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.11 15:38

...aki szelet vet ,vihart arat ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html