A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató tanulmányában közölte: új alapeseti előrejelzése szerint a globális hazai össztermék (GDP) az idei első negyedévben 0,3 százalékkal, a második negyedévben 0,6 százalékkal csökken negyedéves összevetésben, így a világgazdaság 2020 első felében technikai recesszióban lesz.

A konszenzusos meghatározás alapján egy gazdaság akkor kerül recesszióba, ha teljesítménye két egymást követő negyedévben csökken.

A Morgan Stanley alapeseti előrejelzése szerint a világgazdaság idei egész évi növekedése 0,9 százalékos lesz, de a negatív - vagyis nem alapeseti, kisebb valószínűségűnek tartott - forgatókönyvben 2020 egészére is 0,6 százalékos globális GDP-visszaesés szerepel.

Az euróövezetben súlyos lehet a helyzet

A cég mindegyik előrejelzési változata azt mutatja azonban, hogy jövőre robusztus fellendülés kezdődik: a kedvező, az alapeseti és a negatív forgatókönyv egyaránt 4 százalék feletti, 4,1-4,6 százalék közötti növekedést valószínűsít 2021-re a világgazdaságban.

Az euróövezetben súlyos recessziót várnak az idén: szerdai alapeseti prognózisuk szerint a valutaunió hazai összterméke az első negyedévben 2,9 százalékkal, a második negyedévben 12,3 százalékkal, a harmadikban 3,8 százalékkal, az utolsó három hónapban 1,1 százalékkal esik vissza negyedéves összevetésben, és 2020 egészében átlagosan 5 százalékkal csökken a tavalyi egész éves teljesítményhez képest.

Jövőre ugyanakkor a ház várakozása szerint hasonlóan drámai ütemű fellendülés várható az eurógazdaságokban: 2021 második negyedében például a cég londoni elemzői 14,1 százalékos negyedéves növekedést valószínűsítenek az euróövezetben, a jövő év egészére pedig 5,5 százalékos euróövezeti GDP-bővüléssel számolnak.

A kedvezőtlen forgatókönyvben még messzebb vannak egymástól a szélsőértékek: e változat megvalósulása esetére a Morgan Stanley az idén 9,9 százalékos GDP-zuhanást, 2021-ben 6,5 százalékos növekedést feltételez az eurózónában.

Ez vár Kelet-Európára és Magyarországra

A cég hangsúlyozza azt a várakozását is, hogy a közép-európai EU-gazdaságok a rendkívül szoros integráció miatt jórészt követik az euróövezet valószínűsíthető növekedési pályáját. Ennek megfelelően a Morgan Stanley alapeseti forgatókönyve Magyarországon az idei egész évben szintén 5 százalékos GDP-visszaeséssel, jövőre 6,2 százalékos növekedéssel számol.

A lengyel gazdaságban alapesetben 3,6 százalékos idei visszaesést és 5,1 százalékos jövő évi növekedést, Csehországban 2020-ra 4,3 százalékos GDP-mínuszt, 2021-ben 5 százalékos bővülést várnak.

Más elemzők is zuhanást várnak az euróövezetben

űA Capital Economics szerda este közzétett, rövidebb távra szóló felülvizsgált előrejelzésében szintén azt valószínűsíti, hogy az euróövezetben várható gazdasági felfordulás átszűrődik a közép-európai EU-gazdaságokba is, tekintettel a két térség szoros ipari integrációjára. A ház várakozása szerint az euróövezet hazai összterméke az idei második negyedévben 10-15 százalék közötti mértékben zuhan negyedéves összevetésben. Emiatt a cég londoni elemzői szerint a közép-európai EU-gazdaságok feldolgozószektorának termelési értéke akár 20 százalékkal is csökkenhet éves összehasonlításban a második három hónapban.

A Capital Economics modellszámításai szerint ez önmagában közvetlenül 4 százalékponttal lassítja a közép-európai EU-gazdaságok növekedési ütemét. Mindezt egybevetve azzal számolnak, hogy Lengyelországban és Csehországban negyedéves összevetésben 10 százalékkal, Magyarországon 8 százalékkal esik vissza a GDP-érték az idei év második negyedében. A ház ugyanakkor 2020 második felére már ismét növekedéssel számol ebben az országcsoportban.

Az Oxford Economics az amerikai gazdaságról állított össze a konszenzusnál komorabb előrejelzést. Szerdai helyzetértékelésében a cég azt valószínűsítette, hogy az Egyesült Államok már recesszióban van, és az amerikai hazai össztermék az idei második negyedévben 12 százalékkal zuhanhat, elsősorban a lakossági fogyasztás várhatóan példátlan visszaesése miatt. Az amerikai gazdaság növekedése 2020 egészében is zéró lesz a cég által eddig várt 1,7 százalékos bővülés helyett.