A két ország vezetői telefonon beszéltek egymással, és "megállapodtak abban, hogy mindent megtesznek a tárgyalások folytatása érdekében, amellyel a lehető leggyorsabban megoldható lenne a válság, biztosítható lenne Görögország pénzügyi stabilitása" - mondta az elnökségi forrás.

A görög válság miatt hétfőn reggel összehívott rendkívüli kormányülést követően a francia elnök jelezte: Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve ha megvan rá a közös szándék. "Szeretném, ha a görögök is úgy döntenének, hogy a tárgyalások folytatódjanak" - mondta délelőtt Hollande, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Athén megszakította a tárgyalásokat, mert - mint fogalmazott - "már nagyon közel voltunk a megállapodáshoz". Úgy vélte, a július 5-i népszavazás alapvető tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy megkockáztatják a kilépést.

Miután a válság kiéleződésének hatására a világ vezető tőzsdéin jelentősen csökkentek az irányadó indexek, az euró árfolyama erőteljesen süllyedt a vezető devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon, a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai pedig megugrottak, a francia elnök fontosnak tartotta megnyugtatni a hazai közvéleményt az eurózónából való esetleges görög kilépés hatásait illetően. "A francia gazdaság jelenleg erős, sokkal erősebb, mint négy évvel ezelőtt, ezért nem kell tartania attól, ami történhet" - mondta Hollande.