Ez még visszaüt: nem kúrálták ki az EU nagy baját

Miközben örömmel tudatta az EU és Görögország a világgal, hogy lezárult az adósságválságba került ország harmadik mentőprogramja is, és nincs szükség újabbra, a beteget valójában nem sikerült tisztességesen meggyógyítani.
Komócsin Sándor, 2018. augusztus 22. szerda, 07:06
Fotó: MTI/EPA

Görögország rendkívüli évtizeden van túl: gazdaságát több válság is sújtotta, pénzügyi rendszerét csak erőteljes külső segítséggel sikerült megóvni a csődtől, az utóbbihoz kapcsolódó megszorítások óriási szociális feszültségekkel és belpolitikai válságokkal jártak. Ennek tükrében nem csoda, hogy örömmel jelentették be a hét elején az országnak nyújtott harmadik segélyprogram lezárását - kezdi háttéranyagát a Financial Times (FT).

Az eurózóna kormányai, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (amely a harmadik csomaghoz már nem adott pénzt, csak szakértői segítséget nyújtott a program végrehajtásának ellenőrzésében) szintén örömmel nyugtázta a görögök sikerét. Nem kétséges, hogy az ország sokkal jobb állapotban van, mint 2009-2010 fordulóján, amikor az októberben megválasztott kormány a GDP 3,7 százalékáról 12 százalék fölé emelte a költségvetési hiányt, beismerve, hogy elődei kozmetikázták a számokat.

Fecseg a felszín

Ezzel vette kezdetét az adósságválság, amelyben az ország egymás után kapta a kedvezményes hiteleket pénzügyi rendszere lábon tartásához, ám cserébe le kellett faragnia a nyugdíjakat és a béreket, és a restriktív gazdaságpolitika miatt GDP-je elvesztette értéke ötödét. A helyzet most jónak látszik: a pénzügyi összeomlás veszélye elhárult, a gazdaság növekedik, a munkanélküliségi ráta hét év óta először 20 százalék alá csökkent.

Nem tévesztendő azonban szem elől, hogy ez a felszín. Az ország sok baját nem orvosolták és kérdés, hogy a "doktorok" (a hitelezők) tanultak-e hibáikból (elsősorban a kíméletlenül keményre szabott költségvetési kiigazítási követelésekből), amelyekkel még súlyosabbá tették a válságot.

Görögország a GDP-je 180 százalékát elérő államadóssággal került ki a segélyprogramokból, bár ezt főként az eurótagállamok nyújtják az országnak igen kedvező feltételekkel. A hitelezők elvárják, hogy továbbra is szoros költségvetést vigyen: 2022-ig 3,5 százalékos elsődleges (hiteltörlesztés nélküli) többletet kell elérniük, majd 2060-ig 2,2 százalékost. Ez a feltétele a kedvező hitelfeltételek fenntartásának.

Hallgat a mély

Nem kétséges, folytatódik az FT értékelése, hogy az IMF és az eurótagállamok beavatkozása nélkül sokkal nagyobb károkat okozott volna az elkerülhetetlen költségvetési korrekció. Ugyanakkor - főként az utóbbiak - túl optimistán ítélték meg a görög gazdaság növekedési lehetőségeit, úgy gondolták, hogy az athéni kormányok nagy elsődleges költségvetési többletet érhetnek el, amiből képesek lesznek törleszteni az hiteleket, azaz nem kell elengedni az államadósság egy részét.

Az előbb említett elvárások a büdzsé elsődleges többletével kapcsolatban a következő évekre vonatkozóan rá fognak nehezedni a gazdaságra, fékezni fogják a bővülést. Ez azzal fenyeget, hogy az ország a lassú növekedés és a visszafizethetetlen adósság ollójába kerül. Ezért az FT szerkesztői szerint a hitelezőknek rugalmasan kell kezelniük a most elfogadott feltételeket a jövőben, kell adniuk némi mozgásteret a követező kormányoknak.

Régi bajok

Az egymást követő athéni kabinetek az erős nyomás ellenére keveset tettek Görögország régi gazdasági gondjainak orvoslására. Ennek egyik jele, hogy az ország továbbra is rossz helyen szerepel a Világbank Ease of Doing Business indexén, amely jelzi, mennyire könnyű üzletelni egy-egy országban.

Az FT szakírói szerint a munkahelyteremtés segítése érdekében mérsékelni kellene az adóterheket, különösen a közepes háztartásokét. A bankokat ösztönözni kellene a rossz hiteleik leépítésére. Az állami adminisztráció reformjával utat kellene nyitni a külföldi befektetések előtt.

Egyértelmű eredmény, hogy Görögország akut betegsége krónikussá, azaz "a beteg gondozásával, felügyeletével" kezelhetővé vált és sikerült elkerülni, hogy megfertőzzön más országokat. A költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiányát fájdalmasan ugyan, de sikerül betömni.

Ugyanakkor a gazdaság még mindig nélkülözi a hatékonyságot, az adófizetési fegyelem enyhén szólva laza, így a görög gazdaság továbbra is versenyképtelen, amivel terhet jelent az eurózónának. Ezt nem lehet megváltoztatni pusztán segélycsomagokkal.

A fotó forrása: Simela Pantzartzi/EPA

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2018.08.23 08:29

"a hitelezők) tanultak-e hibáikból ..." hahaha, itt a görögöknek kellett tanulnia, hogy addig nyújtózkodjanak, ameddig a takarójuk ér.

"keményre szabott költségvetési kiigazítási követelésekből" hahaha, 2060-ig kaptak törlesztési időt - nincs ország, amely ilyen kedvező hiteleket kapna

"Ugyanakkor a gazdaság még mindig nélkülözi a hatékonyságot, az adófizetési fegyelem enyhén szólva laza, így a görög gazdaság továbbra is versenyképtelen, amivel terhet jelent az eurózónának. " hahaha, vagyis a görögök semmit sem tanultak és egy feneketlen kút maradt az egész.

2015-ben ott volt a történelmi lehetőség, hogy kirúgják őket, de az ostoba Merkel ezt is elcseszte. Egyébként az EU alapjoggal teljesen ellentétes a pénzügyi segítség, amely kimondja, hogy minden ország maga felel a saját szaráért. Vagyis káosz az egész.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html