Az Athénba érkező EU-IMF-ECB trojka szakemberei elvben augusztusban fejezik be a görög adóssághelyzet áttekintését, de a hírügynökség forrásai szerint a végkövetkeztetéseket hamar levonhatják. Görögország nem a megkívánt úton halad, az adóssságkezelés fenntarthatóságának elemzése valószínűleg elég rémes eredményekkel jár majd. Semmi nem történt az országban az elmúlt három-négy hónapban - mondta az egyik meg nem nevezett uniós illetékes, utalva arra, hogy május óta mindenki a választásokkal volt elfoglalva - , a rossz helyzet még rosszabbra fordult, együtt az adósság/GDP-aránnyal. Egy esetleges újabb átütemezésben már 200 milliárd euróról lenne szó - ennek a terhét kellene vállalnia a többi még talpon levő euróországnak, illetve az Európai Központi Banknak (ECB).

Erre egyre kisebb az esély: már nem csupán a német kormánykoalíciót vezető CDU két szövetségese, a konzervatív CSU és a liberális FDP politikusai beszélnek arról, hogy Görögország elhagyhatja az eurózónát, hanem az eurózóna egyben tartását eddig támogató ellenzéki szociáldemokraták (SPD) vezetőitől is hallani már ilyen hangokat. Sigmar Gabriel, a párt egyik vezetője a Guardian szerint azt nyilatkozta, hogy több időt kell adni Athénnak az EU−IMF-segélyprogram feltételeinek teljesítésére, míg Peer Steinbrück korábbi pénzügyminiszter, Angela Merkel kancellár egyik lehetséges kihívója a jövő évi választásokon, kétségeinek adott hangot, hogy az eurózóna fenntartható-e a jelenlegi formájában.

Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter ugyan igyekezett visszaverni a kormánykoalíció környékéről érkező felhívásokat a görögök kezének elengedésére, ám elemzők szerint az igazság órája hamar elérkezhet. Berlin nehéz választás elé kerül, ha a trojka úgy találja, hogy a görögöknek újabb segélycsomagra van szükségük. Merkelnek ezt el kellene fogadtatnia a parlamenttel, miközben a kormánypárti képviselők körében gyorsan nő az ellenállás ezzel szemben. (A Frankfurter Allgemeine Zeitung szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy Németországnak 83 milliárd euróba kerülne Görögország kilépése az eurózónából.)

Antonisz Szamarasz görög kormányfő eközben pártjának parlamenti frakciója előtt ostorozta azokat a külföldi tisztségviselőket, akik "szabotálják" országa erőfeszítéseit problémái megoldására − jelentette a Reuters. Elismételte álláspontját, miszerint az új kormánynak előbb bizonyítania kell, hogy elkötelezett a kisiklott segélyprogram sínre tétele mellett, és csak utána állhatnak elő változtatási kérésekkel. A miniszterelnök ugyanakkor azt is közölte, hogy idén több mint 7 százalékkal csökken a GDP − a korábban jelzett 5 százalékos mínusz helyett −, ami azt jelenti, hogy öt év alatt már 20 százalékkal zsugorodhat a gazdaság. Elemzők szerint Athén két év haladékot akar kapni költségvetési hiányának három százalékra csökkentésére, ami 40 milliárd euró új forrást igényelne az EU-tól. A trojka azonban éppen azon akadhat fenn − vélik elemzők −, hogy ez a pénz nagyon hiányozhat, amikor például Spanyolország kisegítéséhez kell majd többletforrásokat teremteni.