A Napi Gazdaság keddi számának cikke Az egyezség szerint negyedévente kellene vizsgálni a görög bankok fizetőképességét, az első teszt szeptemberben következne. A jegybank vezetői azonban úgy vélik, hogy az európai bankfelügyelet (CEBS) júliusi felmérése, amelyben a görög bankokat is górcső alá vette, még nem volt olyan régen, hogy azóta jelentős változások történjenek, ezért elegendő októberben elvégezni az újabb stressztesztet. A júliusi vizsgálaton elbukott az ATEbank, amelynek Tier 1 tőkemegfelelési mutatója egy jelentős európai pénzügyi krízis esetén az elvárt hat százalék helyett csak 4,36 százalék lenne. A befektetőket azért aggasztják jobban más országok bankjainál a görög pénzintézetek, mert a megszorítások miatt zsugorodó gazdaságban romlik követelésállományuk minősége, amit nagyobb tartalékokkal kellene ellentételezniük, miközben (más finanszírozók hiányában) egyre inkább kénytelenek az Európai Központi Bankhoz (ECB) fordulni pénzért - írta a Reuters. Augusztusban már 95,9 milliárd euró, forrásaik 19 százaléka származott az ECB-től. Eközben az athéni kormányt támogató Ta Nea napilap a hét végén azt jelentette, hogy az Európai Bizottság a 110 milliárd eurós EU-IMF-hitelkeret lejáratának hétéves meghosszabbításán gondolkodik, mivel a kormány a jelenlegi, 2013-as határidőig várhatóan nem tudja helyreállítani a befektetői bizalmat az ország iránt. Az IMF ezzel egyidejűleg állandó képviselőt delegálna a görög fővárosba azzal a megbízatással, hogy ellenőrizze a költségvetés végrehajtását. A legsúlyosabb aggodalom azzal kapcsolatban merül fel, hogy a kormány nem tudja megtörni a Görögországban hagyományosan erős adóelkerülés szokását és a belső ellenállás miatt nem tudja hatékonyabb működésre szorítani az adóhatóságot, ezért nem teljesülnek a bevételi tervek.