A brit kormány legutóbbi ötlete azzal kapcsolatban, milyen kereskedelmi szerződést kössön a független Egyesült Királysággal, a 2008-2009-es válság előtti, katasztrofális eredménnyel járó pénzügyi "innováció" emlékét idézi fel - véli Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) uniós szakírója.

Akkor rossz és jó adósságokat csomagoltak össze, és ezek fedezetével bocsátottak ki kötvényeket, amelyeket jó adósságnak minősítették. Ezt nevezték elképesztő újításnak, ám valójában csupán elrejtették a befektetők elől, hogy olyan értékpapírokat adnak el nekik, amelyek fedezete részben lufi. Amikor ez kiderült, összeomlott a világ pénzügyi rendszere.

Kapcsolódó

A kecske és a káposzta

A brit kormány február közepi kabinetüléséről kiszivárgott hírek szerint London valamiféle Kanada-pusz-plusz-plusz megállapodást akar kötni az unióval. Az alap Kanada és az EU szabadkereskedelmi megállapodása, amelyet három kiegészítőcsomaggal módosítanának. Az első kosárba olyan területek, például a légi közlekedés kerülne, amelyekben az Egyesült Királyság része maradna az egységes európai piacnak.

A másodikba olyan ügyek kerülnének, amelyekben a felek félig válnának el egymástól, míg a harmadikba olyanok, amelyekben ugyan papíron teljes lenne a különállásuk, de a szigetország önként követné az EU szabályozását.

Ez lenne a függetlenség problémáinak "kreatív, innovatív" megoldása. Valójában a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad típusú "megoldásról" van szó - véli az FT szakírója. Münchau egyetért Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, aki teljes illúziónak minősítette ezt a típusú elképzelést.

Kettő

A brit közéletben sokan azt hiszik, hogy országuk számos függetlenségi forgatókönyv közül választhat. Ezzel szemben ha figyelembe vesszük a brexit visszavonását - ami nem túl valószínű -, valamint azt, hogy az Egyesült Királyság új megállapodás szerint esik ki az EU-ból - ami katasztrofális gazdasági hatással járna -, akkor is csak néhány lehetőséggel számolhatunk.

Egészen pontosan háromféle viszonyba kerülhetnek a felek, amelyek közül az egyiket, az úgynevezett norvég modellt, amelyben a szigetország az európai egységes piac része maradna, a kormány már kizárta. Így marad kettő: a kanadai-EU szabadkereskedelmi egyezmény lemásolása és Nagy-Britannia bent maradása az áruk kereskedelmére vonatkozó EU-s vámunióban.

Valójában egy

A Kanada típusú megállapodással van egy megoldhatatlan gond: vámhatár létesülne Nagy-Britannia és az EU között, következésképpen a jelenleg jelképes észak-ír-ír határ valóságossá válna. A brit kormány és az EU tavaly év végén megígérte, hogy ez nem fordulhat elő, és nem tehetik meg, hogy ezt a vállalásukat ne tartsák be.

A vámunióval az a helyzet, hogy annak csak az EU tagállamai lehetnek a tagjai, így a kilépő Egyesült Királyság nem. Ugyanakkor a független államok köthetnek kétoldalú vámuniós megállapodást az EU-val. Ilyen egyezmény van érvényben Törökország és az unió között. Ezt Jeremy Corbyn pártelnök hétfői bejelentése szerint támogatja az ellenzéki munkáspárt és az EU-párti konzervatív parlamenti képviselők már felszólították a kormányt, hogy törekedjen ilyen viszonyra.

Szakértők úgy vélik, hogy ezzel nyomás alá helyezték a kormányt, ugyanis a Munkáspárt és az EU-párt toryk együtt többségben vannak a brit parlamentben, így rá tudják kényszeríteni akaratukat a végrehajtó hatalomra vagy előrehozott választásokat kényszeríthetnek ki. Nem meglepő, hogy a brexitpárti konzervatívok szerint Corbyn és pártja el akarja játszani a függetlenség esélyét, azaz cinikusan játszik az ország jövőjével.

Különbségek

Az FT szakírója úgy véli, hogy az EU-nak sem lenne kifogása a vámuniós megállapodással szemben, mert ez lenne a legjobb a kontinens vállalatainak is. Ugyanakkor mivel Nagy-Britannia jóval erősebb gazdaságilag, mint Törökország és közelebb van az EU központjához, az unió számos kikötéssel élne.

Nyilván feltételül szabnák, hogy Nagy-Britannia nem folytathat olyan adópolitikát, amely mesterséges versenyelőnyhöz juttatná az EU többi országával szemben, és nem puhíthatja fel munkaügyi szabályozását sem.

Bevándorlás

Az uniós polgárok szabad mozgását nem kellene garantálnia a szigetországnak, azaz nem kellene korlátlanul fogadnia a Kelet-Közép-Európából érkező vendégmunkásokat. Ez önmagában vonzóvá teheti a szigetországban a vámuniós tagságot. Ugyanakkor a független Egyesült Királyság és az EU vámunióját jóvá kellene hagynia minden uniós tagállamnak, azoknak is, amelyeknek érdekük fenntartani állampolgáraik szabad beutazását Nagy-Britanniába.

Mindent egybevetve a brexit visszavonása valószínűtlen, a norvég modellt elutasította a kormány, a kanadai modell nem ad választ az észak-ír-ír határ problémájára, míg a vámunió fenntartása a kereskedelem és a gazdaság megrázkódtatásának minimalizálását és a bevándorlás korlátozását ígéri. Ezért Münchau szerint ez lehet az EU-brit válási tárgyalások végeredménye.

A fotó forrása: Pixabay