A bíróság indoklása szerint a 2014-től kezdődően mindenki számára kötelező egészségügyi biztosítást előíró törvény megfelel az alkotmánynak, mivel a biztosítással nem rendelkezőkre kirótt bírságot jogilag adóként határozza meg − márpedig az Egyesült Államok kongresszusa szabadon adóztathat. A 5:4 arányban megszületett döntéskor egyébként a legfelsőbb bíróságot elnöklő John Roberts csatlakozott a négy balra hajló főbíróhoz, míg az általában a mérleg nyelvét betöltő Anthony Kennedy ezúttal a konzervatívabb bírókkal a reform megsemmisítésére szavazott. A testület azonban nem hagyta teljesen érintetlenül a törvényt: az egészségügyi reformnak azt a részét megsemmisítették, ami kiszélesítette volna az államok jogkörét, hogy a rászorulók számára komolyabb juttatásokat biztosítson a szövetségi egészségügyi programból, a Medicaidből.

A novemberi választásra készülő Obama elnöksége alatt az egészségügyi rendszer reformjába ölte a legtöbb energiáját, ezért nagy sikerként tekinthet a döntésre. A változtatások az utóbbi ötven évben példa nélküli módon alakítják át az évi 2600 milliárd dollárt megforgató amerikai egészségügyi ipart, és lehetővé teszik 30 millió, eddig az egészségügyi rendszereken kívül lévő amerikainak, hogy biztosítsák magukat.

Az egészségügyi reform a két év múlva válogatás nélkül az összes ügyféllel kötelezően szerződő biztosítók és az együtt nem működés esetén komoly büntetéssel sújtott cégek és magánszemélyek számára is komoly kötelezettségekkel jár majd. A kritikusok azonban nemcsak a szabadságjogok korlátozása miatt támadták Obama nagy reformját, hanem azért is, mert az egészségipar hatalmas támogatásaként tekintenek rá.