Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2030-ig szóló koncepción dolgozik az egészségügy reformja terén, a Belügyminisztérium pedig nemzetközi tanácsadó céggel szerződött komplex átalakítási tervek kidolgozására. A koncepcióért az a Boston Consulting Group (BCG) felel, amely aktívan részt vett a 2018-as szlovák kórházreform szakmai előkészítésében - derül ki a Portfolio.hu cikkéből.

A szlovákiai probléma nagyon hasonló a magyarországihoz. Az állami kórházak nem működnek jól és sorozatosan eladósodnak, ám a kormányok eddig egyszer sem nyúltak a rendszer strukturális problémáihoz, amelyek megoldása tartósan segítene az ágazaton. Ezzel szemben újra meg újra konszolidálta a szlovák kormány az intézmények adósságát, majd a kórházak újra meg újra eladósodtak.

Az ottani reformterv háromszintű intézményrendszert javasolt: országos, regionális és helyi kórházakat. Definiálták volna, hogy melyik szintű intézményben milyen ellátást és műtéteket kell nyújtani a betegeknek. Az ország bármely pontján legfeljebb 30 perc alatt el kellett volna érnie a betegnek a sürgősségi osztályra. Előírták volna, hogy bizonyos osztályok működtetéséhez a kórházaknak milyen feltételeknek, minőségi követelményeknek kell megfelelniük, például, hogy éves szinten mennyi műtétet kell elvégezni egy bizonyos diagnózisnál.

A kórházak finanszírozásával kapcsolatban a reformterv azzal számolt, hogy nem csak az esetszámot kellene finanszírozni, hanem a beteg állapotának súlyosságát és az ellátás bonyolultságát is figyelembe kellene venni, ugyanúgy, ahogy az ellátás minőségét is.

A szlovákiai reformot nem vezették be, mert a kormány, amely megrendelte az előkészítését, a választások előtt nem vállalta a borítékolható konfliktusokat. A kérdés, hogy a magyar kormány milyen politikai kockázatot, illetve hasznot lát az ügyben, főleg úgy, hogy vészesen közelednek a 2022-es parlamenti választások, amikor felértékelődnek a politikai kockázat-haszon elemzések. (A Gyurcsány-kormány 2006-ban indított egészségügyi reformját gyakorlatilag az akkori ellenzéki Fidesz a vizitdíjról szóló 2008. márciusi népszavazással buktatta meg - a szerk.)