Elég jól kerestek tavaly az energetikai szektorral foglalkozó hedge-fundok (befektetési alapok), a teljesítményüket figyelő eVestment adatai szerint éves szinten 26,8 százalékos hozamot értek el átlagosan a szektor időbeli shortolásával és azzal, hogy jól sikerült eltalálniuk a pozitív fordulatot is - írja a Reuters.

Mit mutatnak a fogadások?

QP | Quality Placement

A profi befektetők most nagyon optimisták a hírügynökség összefoglalója szerint, és arra fogadnak, hogy az áremelkedés nem áll meg, mivel a járvány és a befektetők környezettudatosabb hozzáállása miatt nehéz lesz felfuttatni a termelőkapacitásokat a kereslet felfutásával megegyező ütemben. Ez pedig akár többéves csúcsokra lökheti az olaj árát, ami ott is maradhat akár két évig, mire a kínálat utoléri magát.

A Brent-típusú kőolaj árfolyama a november eleji szintjéhez képest mostanra már 59 százalékkal emelkedett. A kezdőlökést a koronavírus (SARS-CoV-2) okozta Covid-19 betegség elleni első vakcinák engedélyezése adta meg. Ez érthető is, hiszen az év első felében tapasztalt áresést egyértelműen a járvány miatti utazási korlátozások és lezárások okozták. Az áremelkedés nyomán a hordónkénti ár múlt héten már alulról kóstolgatta a 60 dollár körüli tartományt, ami már a világjárvány kitörése előtti szintnek felel meg. Eközben az amerikai WTI olaj árfolyama 54 százalékkal került feljebb.

Intenzív nyár jön

David D. Tawil, a Maglan Capitasl nevű hedge fund alapítója és a Centaurus Energy nevű energetikai cég vezetője szerint már elég nagy lesz az átoltottság nyárra ahhoz, hogy a szokásos utazási szezon beindulhasson, méghozzá a megszokottnál intenzívebben. Szerinte ez is szerepet játszhat majd abban, hogy az olaj ára év végére a 70-80 dolláros szintig is elmenjen.

A hedge fundok annak ellenére optimisták, hogy a Nemzetközi Energetikai Ügynökség, az IEA januárban arra figyelmeztetett, a koronavírus-fertőzések megugrása komolyan korlátozza idén az olaj iránti keresletet. A lassú gazdasági kilábalás miatt a globális energiakereslet csak 2025-re tér vissza a járvány előtti szintre, véli az IEA.

Az összefoglaló emlékeztet, az olajtermelő cégek rendszerint a termelés felfuttatásával reagálnak az olajár emelkedésére. Azonban most olyan helyzet alakult ki, hogy a befektetői hangulat egyre kevésbé pártoló a fosszilis energiahordozókkal szemben, s ez oda vezetett, hogy a szektor finanszírozási igényeit a hitelezők óvatoskodása miatt egyre nehezebb biztosítani. Emiatt várhatóan ebben a ciklusban lassabb lesz a termelés felfuttatása. Az előrejelzések szerint például az Egyesült Államokban az olajtermelés felfutása lassú lesz, s a 2019-es napi 12,25 millió hordós csúcsot legközelebb 2023-ban sikerül ismét elérni. Tavaly a napi kitermelés átlagos mértéke 6,4 százalékkal esett, napi 11,47 millió hordóra.

Hihetetlen olajárak

Eközben az OPEC, még mindig elvileg termelési korlátozásokkal próbálja fenntartani a keresletet mesterségesen az olajpiacon. Az persze más kérdés, hogy az OPEC legutóbbi vállalásai meddig lesznek tarthatóak, annak teljesülése ugyanis eddig is leginkább Szaúd-Arábián múlott, amely hajlandó volt a rá eső kvótán felüli mértékben is csökkenteni a kitermelését, miközben sok kisebb tagállam még túl is termelt - emlékeztet eközben a Bloomberg.

A globális kínálatot ugyanakkor csökkentheti, hogy Oroszország az emelkedő olajárakra válaszul a hazai kitermelés egy korábbinál nagyobb hányadát tarthatja határain belül. Tawil szerint ezt azt eredményezi, hogy a következő egy-két évben hihetetlennek tűnő olajárakat is láthatunk majd. Márpedig - ha a jóslat bejön - akkor ez a benzinkutakon is megjelenhet.