Ha a diplomáciai tárgyalások Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor között nem hoznak semmilyen eredményt a harcias kis ország nukleáris arzenáljának felszámolásával kapcsolatban, akkor a washingtoni vezetés hajlamossá válhat arra, hogy újra napirendre vegye a katonai akció lehetőségét - idézte a CNBC politikai stratégák véleményét. A csúcs eredménytelensége ugyanis többet jelentene a közvetlen kudarcnál.

Ne feledjük, hogy a mostani békés tárgyalást egy igencsak súrlódásos időszak előzte meg 2017-ben, amikor az egymást követő észak-koreai rakétatesztek nyomán a felek színes szavakkal sértegették egymást. A csúcstalálkozó jó módszer a feszültség enyhítésére, ám igen magasra tolja fel a várakozásokat, s ezzel a tárgyalások végkimenetelének kockázatát.

Kapcsolódó

Mi lesz, ha...

Ha az Észak-Korea-USA csúcs nem zárul valamilyen megállapodással, akkor megnő a háború veszélye. Sőt, a korábbiaknál is nagyobb esélye lesz egy katonai összecsapásnak, miután a kudarc ékes bizonyítéka lesz a diplomácia mint stratégiai módszer sikertelenségének - magyarázza Alison Evans, az IMS Markit tanácsadó cég ázsiai és csendes-óceáni térséggel foglalkozó szakértője.

Márpedig a tanácskozást önmagában megnehezíti, hogy a felek más értenek a nukleáris leszerelésen. Washington szó szerint érti a dolgot, azaz azt akarja, hogy a dzsucse ideológiát követő rezsim egyszerűen mondjon le atomfegyvereiről. Phenjan azonban előfeltételekhez köti ezt: az USA szüntesse meg katonai jelenlétét Dél-Koreában és vonja vissza nukleáris védőernyőjét a régió fölül. Ezért bonyolult, hosszú tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy kitalálják, hoci-nesze alapon ki, mikor, mit lépjen.

Bumm!

A történet vége az lehet, hogy ha a döntéshozók úgy látják, hogy a diplomácia nem működik, akkor a katonai megoldásokon kezdenek gondolkodni. John Bolton, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója, külpolitikai héja korábban megelőző csapásról beszélt Észak-Koreával kapcsolatban, ami újra eszébe juthat - vélik szakértők.

A Trump-adminisztrációban eddig sokkal több papírt gyártottak a katonai lépések lehetőségéről, mint arról, hogy vajon milyen árat lennének hajlandóak fizetni Kimnek azért, hogy sutba dobja országa atomarzenálját. Ez akkor is figyelemre méltó, ha nyilvánvaló, hogy mindenki azt látná jónak, ha diplomáciai úton kezelnék a problémát.

Oroszok

Oroszországról kevés szó esik ugyan Észak-Koreával összefüggésben, ám mivel régi szövetségese az országnak, nem lehet figyelmen kívül hagyni az érdekeiket egy esetleges békemegállapodás előkészítése során. Bár a Kreml visszahúzódik a reflektorfényből, képes megakasztani a folyamatokat - véli Elizabeth Economy, a Council on Foreign Relations Ázsiával foglalkozó részlegének vezetője.

Az oroszok egyik célja, hogy építhessenek egy gázvezetéket Észak-Koreán át, ami segítené őket abban, hogy versenyben maradjanak az USA-val és Ausztráliával az ázsiai régió gázellátásban - állította az Advisor Perspectives tanácsadó cég nemrégiben publikált elemzésében.

Tartós érdekek

Emellett Oroszország a nemzetközi szankciók ellenére továbbra is az észak-koreai munkaerőexport jelentős célpontja és az orosz vállalatok érezhetően jelen vannak az ország északi részén lévő Raszon kikötővárosban. Végül ne feledjük, hogy Kína mellett Oroszország biztosít folyamatos közlekedési és távközlési összeköttetést Észak-Koreának.

A szoros kapcsolatok magyarázhatják, hogy az orosz fél a szankciók ellenére értékesít energiahordozókat a rezsimnek. Végül, de nem utolsósorban van valami, amiben Peking és Moszkva kéz a kézben jár: mindketten elejét akarják venni, hogy az USA domináns hatalommá váljon Ázsia északi részén.

Valaki kaszál, valaki bukik

Ha sikerrel végződnek a tárgyalások, azzal elsősorban a kínai tőzsdék és az ezeket követő amerikai tőzsdén forgalmazott alapok (exhange-traded fund) járhatnak jól, ha kudarc lesz a végeredmény, akkor az európai börzék kerülhetnek lejtőre - derül ki a CNBC elemzéséből. Az iShares China large-cap ETF átlag 0,9 százalékot erősödött két kereskedési napon azt követően, hogy Észak- és Dél-Korea javuló viszonyukról számoltak be. Ez az index olyan cégek részvényárfolyamát követi, mint a Bank of China, a PetroChina vagy az Air China. Eközben az S&P-500 csak átlag 0,2 százalékkal araszolt feljebb. Az európai mutatók esését Kim Dzsonun 2011-es hatalomátvételét követően 25 alkalommal tapasztalták olyankor, amikor éleződött a feszültség a világ és a rejtőzködő rezsim között.

A fotó forrása: AFP