A szakértők Nyugat-Európában csak háború sújtotta országban tapasztaltak ilyen mértékű GDP-esést. A hivatalos első becslést a rigai statisztikai hivatal ma hozza nyilvánosságra. A 2006-ban még az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdasága most Litvániával van versenyben a legrosszabbul teljesítő címért. Valószínűleg csak azért nem került államcsődbe, mert amikor beütött a bankválság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió összehozott egy 7,5 milliárd eurós hitelcsomagot az országnak.

A zuhanás miatt a lett kormány drasztikus kiadáscsökkentésre kényszerült: mérsékelték vagy megszüntették a szociális juttatások többségét, 20 százalékkal leszállították az állami alkalmazottak fizetését és 10 százalékkal a nyugdíjakat, felemelték az adókat. Ez sem volt azonban elég: a parlament júniusban kénytelen volt jóváhagyni további 500 millió latos (1 milliárd dollár) költségcsökkentést, a kormány pedig vállalta, hogy 2012-ig évente 500 millió lattal csökkenti a kiadásokat vagy növeli a bevételeket.

Riga nem akar kilépni az ERM-2-ből, az euró előszobájából, amely szűk sávban tartja a lett valuta euróárfolyamát, mert 2012-ben be akarja vezetni a közös európai valuta használatát.
Ivars Godmanis, az ország előző miniszterelnöke (képünkön) ugyanakkor pozitív jeleket lát. A Neatkariga című lapnak adott interjújában egyebek mellett rámutatott, hogy az államkincstár legújabb adatai szerint a költségvetés hiánya csupán 2,5 százaléka a GDP-nek, míg az IMF-fel kötött megállapodás módosítása 10 százalékot enged meg (az eredeti 5 százalék helyett), ami lehetővé teszi, hogy a kormány jelentős összegeket fordíthasson egyes területek megerősítésére. Ennek ellenére szerinte tanácsos volna az euró bevezetését elhalasztani.