A világ jegybankjainak vezetőit hónapok óta egyre inkább aggasztja az európai bankok leépülésének folyamata. Az eurózónás kötvényeiken veszteséget elszenvedő pénzintézetek vagyoneladásokba kezdtek, hogy pótolják elvesző tőkéjüket, ami viszont azzal jár, hogy kiszívják a világ pénzügyi rendszerében keringő források egy részét - kezdi a szerdai jegybanki beavatkozás hátterének ismertetését a Reuters. Több jegybank ezért hónapok óta próbálta rávenni a Fedet, hogy nyújtson olcsóbb dollárfinanszírozást, de az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény ellenállt a kéréseknek - tudta meg a hírügynökség az ügyhöz közel álló forrásokból.

Megszólalt a riasztócsengő

Kapcsolódó

A múlt héten azonban, amikor már Németország sem tudta értékesíteni a kötvényaukcióján felkínált papírjai egy részét, a helyzet akuttá a vált. A hét közepén az a brit jegybank (BoE) kezdeményezésére az Európai Központi Bank (ECB) és a Fed tárgyalóasztalhoz ült. Ennek az egyeztetésnek lett az eredménye a hat nagy jegybank (az ECB-n, a Feden és a BoE-n kívül a japán, a kanadai és a svájci központi bank) olcsó dollárfinanszírozást kínáló közös fellépése.

A szerdai beavatkozás nyomán csütörtökön július 22-e, az eurózóna válságkezelésével kapcsolatos nyári uniós csúcs óta először mérséklődtek a bankok a rövid távú finanszírozási költségei. A Reuters forrásai szerint nem volt konkrét oka nemzetközi jegybankok csatlakozásának, pusztán azt érzékelték, hogy Európa képtelen egyedül megoldani problémáit.

Volt egy Lehman Európában?

Az akció előkészítését ismerő szakemberek tagadják, hogy lett volna valamilyen vészterhes oka a beavatkozásnak, az ellen pedig különösen hevesen tiltakoznak, hogy az egyik európai nagybank az összeomlás szélére került volna, akárcsak a Lehman Brothers 2008 szeptemberében, ami aztán csődhöz, és a pénzügyi válság drámai elmélyüléséhez vezetett. Ugyanakkor már a kelet-európai és az ázsiai pénzintézetek is érezni kezdték a hatását annak, hogy európai szektortársaik visszavonulnak a hitelpiacokról.

A jegybankok biztosítani akarták, hogy a dollárforrások kiszáradása nem fékezi meg az ázsiai országok és az USA gazdaságát - mondta Maria Fekter, osztrák pénzügyminiszter. Gyorsan léptek: a hírek szerint egy hétfői telefonos távkonferencián tűzték ki a fellépés időpontját november 30-ára.

Nem Európa két szép szeméért tették

A Fed tisztviselői - összhangban Fekterrel - sietnek hangsúlyozni, hogy az amerikai jegybank nem azért nyújtott olcsóbb dollárfinanszírozást, hogy kihúzzon a bajból az USA-n kívüli pénzintézeteket, hanem azért, hogy serkentse a világgazdaság növekedését. A bankok nem olyan eladósodottak, mint három éve, ezért a pénzügyi rendszer lefagyása nem szorítaná jelentős kényszereladásokra a pénzszűkébe kerülő pénzintézeteket, de erős hatással lenne a világgazdaságra - világítja meg a Fed döntéshozóinak logikáját Kahleen Gaffney, a Nexis Asset Management egyik elemzője.

Az úgynevezett TED rés, a bankközi hitelek és a rövid futamidejű államkötvények kamata közötti különbség még mesze nem olyan nagy, mint a Lehman bedőlése idején, de az elmúlt hónapokban kitartóan bővült - mondja Andrew Cole, a Baring Asset Management befektetési igazgatója. Ez a mutató jelzi a bankok hitelezési hajlandóságának romlását, ami az egymás közti finanszírozásukat és a gazdaság más szereplőinek hitelezését is akadályozza.

Lehman-csőd a négyzeten

Az európai bankok nehézségei ugyanakkor sajnos ma már messze túlmutatnak azon, hogy nehezen jutnak dollárforrásokhoz. Arról van szó, hogy az adósságválság forráspontjainak közelében, elsősorban Görögországban lévő a pénzintézetek teljesen kiszorultak bankközi piacról, ami gátolja napi tevékenységük finanszírozását.

Ma már sokszor az is gondot okoz nekik, hogy találjanak a könyveikben olyan eszközöket, amelyeket felajánlhat fedezetül az ECB-nek, hogy cserébe euróhitelekhez jussanak. Helyzetük súlyossága egyes szakértők szerint úgy képzelhető el, hogy ha vesszük a Lehman problémájának kétszeresét és azt köbre emeljük.