Oroszország legalább 2018-ig elhalasztja a nyugdíj korhatárának emelését, de igyekezni fog, hogy tovább dolgozásra ösztönözze az embereket - nyilatkozta Anton Drozdov, az állami nyugdíjalap vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek, szerinte a korhatáremelésre csak az átlagos életkor meghosszabbodásának függvényében kerülhet sor. Ennek helyettesítésére a hivatalos politika célja bátorítani az embereket arra, hogy a korhatár elérése után is dolgozzanak tovább. A korhatár emelésének kérdését az állami nyugdíjalap deficitjének folyamatos növekedése vetette fel, a hiányt közvetlenül a csökkenő bevételek miatt kedvezőtlenebb helyzetbe került költségvetésből fedezik.

A nyugdíjkorhatár Oroszországban jelenleg a nőknél 55, a férfiaknál 60 év, ez sokkal alacsonyabb az európai átlagnál. Ráadásul foglalkozások tucatja esetében - köztük bányászok, favágók, pilóták és űrhajósok - ennél is korábbi nyugdíjat tesznek lehetővé. Alekszej Kudrin, a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő volt pénzügyminiszter szerint legfeljebb két-három évet várhatnak a korhatár felemelésével. Mint a Russia Today-nek adott interjújában elmondta, már évi 1000 milliárd rubelbe kerül a nyugdíjalap hiányának pótlása, ami elszívja a költségvetési pénzeket az infrastrukturális beruházásoktól. A Nemzetközi Valutaalap azt javasolta, hogy a korhatárt mindkét nem esetében egyformán 63 évre emeljék. A Világbank is ezt tanácsolta, különös tekintettel arra, hogy a kedvezőtlen demográfiai trendek miatt a gazdaságilag aktív orosz populáció 2050-re 25 millióval csökken.

A pénzügyminisztérium eredeti terve szerint 2015-től kezdték volna a korhatár emelését, évente hat hónappal a nőknél és három hónappal a férfiaknál, azonban Vlagyimir Putyin elnök ellenezte ezt a népszerűtlen lépést. Ezért végül ki is maradt a nyugdíjreformból, helyette a "magyar utat" választották: megszüntetik az eddig elkülönített alapba menő nyugdíj-elemet, a magánnyugdíj-pénztárak orosz állami megfelelőjét, milliárdokkal növelve a büdzsé bevételeit. Arra számítanak, hogy ez a következő három évben 350 milliárd rubelt (10,8 milliárd dollár) hozhat a költségvetésnek. Az állami nyugdíj ugyanis két elemből áll össze Oroszországban, a biztosításiból és az alapiból.

Az elsőből fedezik a folyó nyugdíjak kifizetését, de a kormány kötelessége az állampolgárnak ezt visszafizetni, amint eléri a nyugdíjkorhatárt. A befizetések másik része - a kereset 6 százaléka - a nyugdíjalapba kerül, amely befektetheti azt, ezt a pénzt a legnagyobb állami bank, a Vnyesekonombank kezeli. Ugyan elvileg más bankba is átvihető, de a bankóriásnál van az orosz nyugdíj-megtakarítások 75 százaléka. A jövő évtől azonban ezeket az átutalásokat megszüntetik - írta a RIA Novosztyi. A reform keretében 35 ledolgozott évhez kötnék a teljes nyugdíjhoz való jogot, ez a havi átlagbér 40 százaléka. Ha ezt a szabályt jelenleg alkalmaznák, a mostani nyugdíjasoknak csak 52,7 százaléka lenne jogosult teljes nyugdíjra.