Oroszország jelezte, hogy "következményei lesznek" a Krím félszigeten csetepatéba keveredett katonái halálának, miközben Ukrajna harckészültségbe helyezte hadseregét arra számítva, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő fel akarja forrósítani az ország délkeleti részén befagyott fegyveres konfliktust - derül ki a Bloomberg összefoglalójából.

A moszkvai külügyminisztérium azt követően kezdett kardcsörtetésbe, hogy Putyin "nagyon komoly" intézkedéseket helyezett kilátásba Ukrajnával szemben, miután állítólag ukrán diverzánsokat fogtak el a Krímben. A 2014-ben Oroszországhoz csatolt félszigetre állítólag beszivárgott ügynökök az orosz vád szerint terrorakciókra készültek.

Petro Porosenko ukrán államfő szerint a vádak fikciókon alapulnak és egy újabb orosz katonai agresszióhoz szolgálnak indokul. Kijev az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kezdeményezte az ügyben. A NATO nem látott az orosz féltől semmilyen kézzel fogható bizonyítékokat a vádakra.

Mozgósítás, augusztus

Porosenko csapaterősítéseket rendelt a Krím és Ukrajna határára, továbbá azokba a délkelet-ukrajnai régiókba, amelyeket orosz szeparatisták tartanak ellenőrzésük alatt. Utasította a külügyminisztert, hogy hozzon létre telefonbeszélgetést közte, Putyin, Angela Merkel német kancellár és Joe Biden, az USA alelnöke között.

A Kreml régi taktikája, hogy instabillá teszi azokat a régiókat, amelyek sorsáról nemzetközi tárgyalások kezdődnek. Emellett az orosz katonai beavatkozásokat előszeretettel időzíti olyan időszakokra, amikor a világ figyelmét leköti valami.

A grúz-orosz háború a 2008-as londoni, a Krím bekebelezése a szocsi olimpia idejére esett. Augusztus a legjobb idő az orosz katonai akciókra, mivel a nyugati vezetők nyaralnak - írta blogjában Anders Aslund, az Atlantic Council agytröszt munkatársa. A berlini falat 1961 augusztusában húzták fel, Csehszlovákiát 1968 augusztusában szállták meg, a Mihail Gorbacsov elleni moszkvai puccs 1991 augusztásban volt.

Nincs tárgyalás!

Putyin szerdán visszavonta támogatását attól a kezdeményezéstől, amely szerint ősszel Kínában, a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 tanácskozásán tárgyaltak volna a minszki megállapodást aláíró országok vezetői. Ez a 2015 februárjában aláírt egyezmény teremtett tartós tűzszünetet az ukrán konfliktusban.

A megállapodás a nehézfegyverek kivonására kötelezte a feleket Délkelet-Ukrajnából, a kijevi kormánynak vissza kellett volna kapnia az ellenőrzést az orosz-ukrán határ felett, cserébe a parlamentnek az alkotmány átalakításával föderatív országgá kellett volna alakítania Ukrajnát.

Oroszországot aligha zavarja a jelenlegi státus quo - véli Alexander Kliment, az Eurasita Group kutatóintézet elemzője. A Kreml örülne, ha a felek előrelépnének a minszki megállapodás részleteinek teljesítésében, de a jelenlegi patthelyzetet is viszonylag kedvezőnek tarthatja.