Átrajzolnák a határokat: jöhet béke és forrongás Magyarország szomszédságában

Szerencsés esetben lezárhatja Szerbia és Koszovó diplomáciai állóháborúját, ha a két ország megállapodik egy területcserés határrendezésben, ám ha rosszul sülnek el a dolgok, akkor tovább erősödhet a két társadalom feszült gyanakvása egymással szemben.
Komócsin Sándor, 2018. november 3. szombat, 12:06
Fotó: Shutterstock

Végre egy terv a Balkán politikai viszonyainak stabilizálására, amit érdemes óvatosan támogatni - vezeti fel a Koszovó és Szerbia között formálódó határalku értékelését a Financial Times (FT) szerkesztőségi cikke. A történelem arra tanít, hogy a Balkánon különösen veszélyes babrálni a határokkal. Ugyanakkor Akesandar Vucic szerb és Hasim Thaci koszovói elnök olyan megállapodáson dolgozik, amely normalizálhatja a volt jugoszláv tagállam és volt tartománya viszonyát.

A terv lényege, hogy területcserével módosítanák a két ország határát: ha sikerül, akkor Szerbia előtt megnyílik az út az uniós tagság, Koszovó előtt pedig tagjelölt státus elnyerése előtt. A részletekről egyelőre nem sokat tudni, a lényeg az lenne, hogy Szerbiához kerülnének főként szerbek lakta észak-koszovói területek, cserébe délen az utóbbi ország szerezne területeket a Presevo-völgy albán többségű részén.

Mit hozhatna

A megállapodás eredményeként stabilizálódhatna Koszovó ingatag nemzetközi státusa, amely az 1998-1999-es háború óta tart. Az ország 2008-ban kikiáltott függetlenségét 110 ország ismerte el, ám fájóan hiányzik Szerbia, Oroszország, Kína és öt EU-tagállam jóváhagyása. A koszovóiak részéről nyilván az lenne az üzlet feltétele, hogy Belgrád ismerje el a korábbi szerb tartomány függetlenségét, ami sokat segítene abban, hogy Koszovó életképes önálló állammá váljon.

Ez vélhetően egyet jelentene azzal, hogy az öt kritikus EU-tagállam is elismerje az országot és talán a világ más részein lévő államok is úgy látnák, hogy megtehetik ezt. Koszovó beléphetne a nemzetközi szervezetekbe, például az ENSZ-be és az Interpolba. A két ország közeledése az EU-hoz utat nyitna a demokratikus reformok előtt és erősítené azt a képet, amely szerint a Balkán, ha lassan is, de megállíthatatlanul mozog az euroatlanti integráció felé.

Kockázatok

Persze a folyamat számos buktatón felbukhat. Az egyik ezek közül, hogy miközben a nyugati politika arra biztatja a világ országait, hogy tegyék lehetővé különböző etnikai csoporthoz tartozó lakóik békés együttélését, ebben az esetben egy etnikai alapú területcserét támogatna. Több szerb él (kisebbségben) a Koszovónak szánt szerb területen, mint (többségben) a Szerbiához csatolandó északin.

A folyamat arra ösztönözheti a koszovói szerbeket, hogy az ország egész területéről elvándoroljanak. Eközben a helyi albánok is gyanakvóak, így Vucicnak és Thacinak legalább annyira kell figyelnie saját belpolitikai hátországára, országaik lakóinak érdekeire, mint a nemzetközi diplomáciai konfliktus megoldására. A legnagyobb veszély azonban az, hogy a térség más politikusai - főként Bosznia-Hercegovina három közösségének vezetői - is kedvet kapnak a határok átszabására.

Lehet belőle valami

Az európai és amerikai politikusok kezdenek megbarátkozni a területcserés tervvel, mert úgy látják, hogy előrelendítheti a Balkán helyzetének rendezését. Ebbe a folyamatba illik még, hogy Macedónia a sikertelen névváltoztató népszavazás ellenére elindult azon az úton, amelynek végén Észak-Macedóniának hívják majd az országot. Görögország - amelynek egyik tartománya szintén Macedónia névre hallgat - ennek nyomán hozzájárulhat az ország NATO- és EU-csatlakozásához.

Az FT szakírói azonban úgy vélik, hogy Vucicnak és Thacinak kerülnie kellene azt a látszatot, hogy a határvitát lefüggönyözött tárgyalótermek homályában oldják meg. Meg kell nyerniük a helyi lakosság és a világközvélemény támogatását az ügyhöz. Az EU-nak és más nemzetközi szervezeteknek meg gyengéden támogatniuk-ösztönözniük kell a megállapodást. Ezzel lehetne erősíteni a régió stabilitását és megelőzni a további széttöredezését.

A fotó forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK