Az Európai Központi Bank (ECB) Jean-Claude Trichet és elődjei idején mindig pontosan jelezte a befektetők irányába, hogy milyen lépésre készül - ezzel a hagyománnyal rögtön szakított az új olasz elnök, Mario Draghi, a 25 bázispontos, egyhangúlag elfogadott kamatvágást ugyanis senki nem látta előre. Decemberben pedig következhet a következő negyed százalékpontos csökkentés, ha hihetünk Draghinak.

Az új elnöknek egyáltalán nincs könnyű dolga, hiszen az eurózóna körül teljes a felfordulás, és az összes konjunktúramutató a valutablokk recesszióba fordulását vetíti előre a következő hónapokban - eközben azonban az infláció is 1 százalékponttal van az ECB 2 százalékos célja felett. Draghinak nincs könnyű dolga azért sem, mert a német Bundesbank mintájára létrehozott ECB monetáris politikai filozófiája konzervatívabb az amerikai Federal Reserve-nél, a gazdaságélénkítés, a foglalkoztatottság növelése vagy a gyenge országok államkötvényeinek vásárlása nem tartozik azok közé a célok közé, amellyel az intézmény fel van hatalmazva. Idén két konzervatív német is lemondott az ECB kormányzótanácsából, mivel úgy vélték, hogy a jegybank túllépte az árstabilitás védelmére korlátozó szerepét - sokak szerint Draghi keze ezért meg van kötve, hiszen a legnagyobb eurózóna-tag monetáris tradíciót nem hagyhatja figyelmen kívül.

A lépést értékelő elemzők szerint Draghi elérte a célját, és markáns, sőt sokkoló lépéssel kezdett - ráadásul a lépésre a gazdaság lassulása miatt egyébként is szükség volt. A tőzsdék megugrottak a hírre, az euró azonban gyengülésbe fogott a dollárral szemben, amikor Draghi a növekedést veszélyeztető lefelé mutató kockázatokról beszélt. Az ECB idén két alkalommal emelt kamatot, a kamatemelési ciklussal azonban a válság kibontakozását látva felhagyott; számos elemző utólag korainak látja az emeléseket.