A törvényjavaslatról kezdett vitában a kormány érve az volt, hogyha a Balkánt biztonságos térségnek nyilvánítják, a menedékkérők száma legalább 20 százalékkal csökken, következésképpen a máshonnan érkezettek kérelmének elbírálása felgyorsul. Ezt az érvet magáévá tette az eddig fenntartásokkal élő baden-württenbergi kormányfő, a zöldpárti Winfried Kretschmann is, aki a menedékjog módosításáról alkotott törvényt úgy jelentette be a közvélemény előtt, mint amely megkönnyíti az üldözöttek befogadását és állandó tartózkodásra feljogosító kérelmük gyors elbírálását.

Ennek értelmében a menekültek az érkezésüket követő negyedik hónaptól már szabadon mozoghatnak Németország területén és elhelyezkedésüknél sem fogják szigorú feltételnek tekinteni az uniós polgárok előjogát, eddig ugyanis csak akkor kaphattak meg valamely állást, ha erre nem akadt német, vagy más uniós országból jelentkező.

A törvénymódosítás azonban kimondja azt is, hogy a Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából vagy Macedóniából érkezett személyek távozásra kényszerülnek, ha eddig még nem kapták meg a menedékjogot. Számuk több ezerre tehető. A legtöbben romák.

Velük kapcsolatban a német belügyminisztérium szóvivője elismerte, hogy szülőföldjükön súlyos szociális megkülönböztetésben van részük, de hangsúlyozta, a menedékjogot politikai indokkal adják meg és a romák hátrányos helyzete az egykori Jugoszláviában nem politikai természetű. A törvénymódosításról folytatott vita idején a Bundesrat épülete előtt polgárjogi aktivisták tüntettek, hangoztatva, hogy a romák esetében nem lehet beszélni biztonságos országokról.