Helyreállt az amerikai elrettentés

Washington visszaállította az elrettentés bizonyos szintjét - jelentette ki Mark Esper amerikai védelmi miniszter.
Rácz Gergő, 2020. január 9. csütörtök, 08:08
Fotó: Getty Images

Washington a Kászim Szulejmáni elleni dróntámadással, és a még decemberben a Katáib Hezbollah nevű iraki síita paramilitáris csoportra mért csapással állította vissza az elrettentés "bizonyos szintjét" - idézi a nyilatkozatot az MTI. Hozzáfűzte azonban, csak a jövő igazolhatja majd, hogy az elrettentés sikeres volt-e.

Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges Kudsz erőinek parancsnokát az amerikai erők múlt pénteken ölték meg Bagdadban.

Esper elmondta, hogy Irán a szerdára virradóra Irakban végrehajtott megtorló támadásaiban 16 rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki, ezek közül legalább 11 okozott kárt az Ain-el-Aszad légi támaszponton, egy pedig az erbíli katonai bázison. A miniszter szerint nagyobb anyagi károk nem keletkeztek, a rakéták katonai sátrakat és egy helikoptert tettek tönkre, valamint megrongálták a parkolót.
Esper közölte: az amerikai hadsereg változatlanul készenlétben áll.

A sajtóbeszélgetésen részt vett Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője is. A tábornok kifejtette: "személyes értékelése" szerint Irán szándéka az volt, hogy kárt okozzon az infrastruktúrában és a hadi felszerelésekben, valamint ott állomásozó katonákat öljön meg. Milley mindazonáltal hozzátette: "az elemzés a hírszerzési szakértők dolga".

Mark Milley hangsúlyozta azt is: még túl korai volna kijelenteni, hogy a rakétatámadások után Irán valóban visszavonulót fújt.

Közben az amerikai szenátus republikánus tagjai is elégedetlenségüket fejezték ki, miután a Trump-kormányzat zárt ajtók mögött tájékoztatta a törvényhozókat az utóbbi időben kiéleződött iráni-amerikai konfliktusról, amelyben a teheráni vezetés előző nap az amerikai erők iraki bázisaira mért rakétacsapással vágott vissza.

A tanácskozás utáni nyilatkozataikban a törvényhozók többnyire párthovatartozásuk szerint ítélték meg a hallottakat. A demokraták általában azt mondták, hogy sok kérdésükre nem kaptak választ, Nancy Pelosi, a demokrata párti házelnök pedig azt hangoztatta újságíróknak, hogy "a nyugtalanságunkat nem sikerült eloszlatni".

Bár a republikánus politikusok többsége szerint a tájékoztatón elhangzott információk hasznosak és meggyőzőek voltak, néhány republikánus a kifejezett nemtetszésének adott hangot. Mike Lee, Utah állam szenátora például elégtelennek tartotta az információkat, és azt mondta: "valamiképpen elégedetlen" a Szulejmáni elleni támadás "jogi, ténybeli és morális igazolásával". Úgy fogalmazott: "valószínűleg a legrosszabb" tájékoztató volt, amelyet katonai ügyekről hallott a kongresszusban az elmúlt kilenc évben, amióta szenátor.

"Állandóan csak azt ismételgették, hogy nézzétek, ez az akció szükséges volt, meg kellett tennünk, ez a fickó rosszfiú volt, és nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot és a véleménykülönbségeket sem a kormányzatban, sem másutt, mert ez rossz üzenet lenne az irániaknak" - nyilatkozta Lee a tájékoztatóról.

Hasonlóan elégedetlenségét hangoztatta Rand Paul kentuckyi republikánus szenátor. "A legkevésbé sem volt kielégítőnek nevezhető" - nyilatkozta. Elsősorban azért bírálta a kormányzatot, hogy a Szulejmáni elleni csapásmérés igazolására a 2002-es háborús felhatalmazást hozta fel. "Abszolút nincs logikus érv arra, hogy egy Szaddám Huszein elleni háborúra szóló felhatalmazásnak bármi köze is lenne a jelenleg Irakban lévőkkel szembeni háborúhoz" - fogalmazott Paul.

Az amerikai képviselőház csütörtökön szavaz arról a határozati javaslatról, amely korlátozná Donald Trump elnököt az Iránnal szembeni esetleges katonai lépéseiben. A javaslat napirendre vételét Nancy Pelosi jelentette be, hozzáfűzve, hogy a Kászim Szulejmáni elleni akció "aránytalan és provokatív volt", amelyet a kongresszussal történő konzultáció nélkül hajtottak végre.

HOZZÁSZÓLÁSOK