Hiába csúszott csaknem hat órát az uniós csúcs?

Bár csaknem hat órát csúszott az EU-csúcs kezdése, az állam- és kormányfők a várakozásokkal ellentétben egyelőre nem kaptak javaslatot - értesült az MTI.
MTI, 2013. február 7. csütörtök, 21:38
Fotó: Napi.hu

Az eredeti tervekhez képest csaknem hatórás csúszással elkezdődött csütörtök este az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója, amelynek célja, hogy sikerüljön megállapodásra jutni az EU 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretéről (multiannual financial framework, MFF).

A várakozásokkal ellentétben azonban úgy vette kezdetét a rendkívüli csúcstalálkozó, hogy egyelőre nem terjesztett az Európai Unió állam- és kormányfői elé javaslatot Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke - értesült uniós forrásból az MTI. Az elnök állítólag azzal indokolta döntését, hogy nem sikerült kompromisszumos javaslatot készítenie. Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő arról számolt be az MTI-nek, hogy több tagállam delegációja is úgy vélekedik, hiába repültek Brüsszelbe.

"Ma megállapodásra kell jutnunk az unió költségvetéséről az évtized hátralévő részére" - szögezte le a találkozó kezdetén a tagállamok vezetői előtt Herman Van Rompuy, s bizakodóan szólt arról, hogy a tárgyalóasztal mellett sikerül végleges kompromisszumra jutni.
"Egyszerűen muszáj" - jelentette ki az Európai Tanács elnöke. Úgy ítélte meg, hogy a megállapodás karnyújtásnyira lehet, ha a teremben mindenki kompromisszumkésznek mutatkozik.

A korábban kiszivárgott információk szerint Van Rompuy olyan javaslatot tervezett a tagállamok vezetői elé terjeszteni, amely a teljes hétéves periódusra 15 milliárd euróval kevesebb uniós kötelezettségvállalást és 30 milliárd euróval kevesebb tényleges kifizetést tett volna lehetővé, mint a novemberben félbehagyott egyeztetésre készült megállapodás-tervezet. Ez 956,9 milliárd euró kötelezettségvállalást és 912 milliárd euró körüli kifizetést jelentett volna 2014 és 2020 között.

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke annak a véleményének adott hangot - miután maga is megbeszéléseket folytatott a tagállamok vezetőivel -, hogy az EP szerint először politikai prioritásokat kellene felállítani, és ezeknek megfelelően kellene létrehozni a büdzsé összetételét, a kifizetések struktúráját. Az EP elnöke szerint viszont a tagállami vezetők csak a pénzről vitáznak, ezért a parlament "szkeptikusan" figyeli a megbeszéléseket.

"Deficites büdzsét nem fogok aláírni" - húzta alá ismét Schulz, emlékeztetve, hogy az uniós alapszerződés értelmében ezt nem is teheti meg. Ezzel egyúttal arra is utalt, hogy az unió történetében most először kapott az EP jogi felhatalmazást arra, hogy megvétózza a keretköltségvetésről szóló megállapodást.

Az EP-elnök figyelmeztetett arra, hogy a papíron előírt és a ténylegesen teljesített kifizetések között idén már 16 milliárd euró különbség mutatkozik az utóbbi rovására, tehát az uniós költségvetés teljesítése ennyi deficitet mutat. Ha a következő hétéves időszakra nézve tovább növelnék a pénzügyi kötelezettségvállalások és a ténylegesen beütemezett kifizetések közötti különbséget, azzal csak növelnék az uniós költségvetési hiányt.

Schulz szerint a mostani középtávú költségvetési vitában három különböző szempont ütközik egymással: az országok egy csoportja meg akarja őrizni a mezőgazdasági támogatások szintjét, egy másik csoport a kohéziós támogatások értékét, egy harmadik pedig összességében a kiadások lefaragását követeli. Mindhárom szempontot csak úgy lehet érvényesíteni, hogy annak az innováció, a kutatás, az ifjúsági csere, a nemzetközi együttműködés támogatása látja a kárát - állapította meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK