Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Finnországban kísérleti jelleggel bevezetett (néhány ezer embert érintő) állampolgári alapjövedelem működésképtelen, gazdaságtalan, ezért haszontalan. Csak arra bátorítja az embereket, hogy kevesebbet dolgozzanak. Ezt nem egy kőkemény neoliberális közgazdász véleménye, hanem, a közel egymillió tagot számláló SAK szakszervezeté - írja a Bloomberg.

Az ország legnagyobb érdekvédő szervezete azt is leszögezte, hogy az alapjövedelemmel kapcsolatban az év elején kezdődött és két éven át tartó kísérlet aligha fogja megváltoztatni a véleményüket. Úgy véljük, hogy ez a módszer rossz irányba viszi a szociálpolitikát - jelentette ki Ilkka Kaukoranta, a SAK vezető gazdasági szakértője.

Lássuk, mi lesz!

Az alapjövedelemmel kapcsolatos kísérletben kétezer 25 és 58 év közötti munkanélküli finn vesz részt. Havonta 560 eurót (175 ezer forint) kapnak. Az állampolgári alapjövedelem nem rászorultsági alapon illeti meg őket, akkor is felvehetik, ha találnak állást, vagy vállalkozást indítanak, vagy iskolai tanulmányokba kezdenek.

A teszt célja, hogy tapasztalatokat szerezzenek azzal kapcsolatban, hogyan használják fel az alapjövedelmet az emberek, hogyan változik meg ennek köszönhetően az életük. A legfőbb kérdés azonban az, hogy munkakerülésre, lustaságra ösztönzi-e az embereket vagy sem.

Jó lesz

Az állampolgári alapjövedelem nem új ötlet, az 1960-as években találták ki. Hívei szerint hatásos fegyvert kínálhat a világon terjedő populizmussal szemben, hiszen megfosztja a népámító politikusokat a tisztes jövedelmük elvesztése miatt elszegényedő, kétségbeesett szavazóktól. Az ötletnek a bal- és a jobboldalon egyaránt vannak hívei - Finnországban például egy jobbközép kormány indította útjára az alapjövedelem-tesztet.

Rossz lesz

A finn szakszervezet azonban attól tart, hogy ha az alapjövedelmet bevezetnék, akkor csökkenne a munkaerő-kínálat. Például a kisgyermekes anyák otthon maradnának, illetve a nyugdíj előtt állók kevesebbet dolgoznának. Könnyebbé válna a kellemetlen munkakörök visszautasítása, s végül mindez egyre nagyobb gazdasági bajokhoz vezetne.

A Finnországban tesztelt modell általános alkalmazása öt százalékra nyomná fel a költségvetés GDP-arányos hiányát - fejtegette Kaukoranta.

A SAK visszautasítja, hogy csak azért van az alapjövedelem ellen, mert attól fél, hogy emiatt csökkenne a tagsága és a kisebb befizetések miatt összeomlana saját biztosítási rendszere. Egy 2014-es német kutatás szerint a szakszervezetek attól tartanak, hogy az alapjövedelem bevezetése esetén elvesztenék alkuképességüket.

Az utca embere

A Bloomberg megszólaltatta Mira Jaskarit, a kísérlet egyik résztvevőjét. A 34 éves nő azt mondta, hogy a programnak köszönhetően könnyebben elvállalhat olyan részmunkaidős állásokat, amelyeket egyébként sovány bérük miatt visszautasítana. Mielőtt munkanélkülivé vált volna irodai asszisztensként dolgozott.

Azt azonban csak sokára fogjuk megtudni, hogy végül valóban elvállalt-e valamilyen részmunkaidős állást az alapjövedelme mellett, illetve hogy ez a lehetőség széles körben elterjed modellé vált-e a kétezer kísérleti alany körében. A Kela, a tesztet menedzselő finn tb-intézet ugyanis bejelentette, hogy nem hoz nyilvánosságra részjelentéseket a teszt 2018. decemberi befejezése előtt.