Habár Németország 1945 májusában megadta magát, Japán tovább folytatta a harcot. Az amerikaiak elszántak voltak, hogy térdre kényszerítsék a szigetországot. Augusztus 6-án a reggeli órákban felszállt egy B29-es bombázó és Hirosima fölött ledobta gyilkos szállítmányát - olvasható a bbc.hu-n

Az atombomba szörnyű hatása ellenére sokan ezután is azzal érveltek, hogy az akció életeket mentett meg, mivel a háború gyors lezárásához vezetett. Terence Kelly a bombatámadás idején brit hadifogoly volt egy japán szigeten, 30 kilométerre Hirosimától. A sugárzás miatt éveken át bőrrákban szenvedett, mégis azt mondja: helyes volt az akció.

A volt brit hadifogoly szerint ugyanis ha az amerikaiak nem találják meg ezt a módját a távol-keleti háború befejezésének, akkor Japán lerohanása lett volna a másik lehetőség. Ekkor viszont a japánok tigrisként harcoltak volna ellenük, és a veszteség mindkét oldalon szörnyű lett volna.

Kate Hudson, a Kampány a Nukleáris Leszerelésért nevű szervezet munkatársa viszont nem ért egyet azzal, hogy Hirosima lebombázása életeket mentett meg.

“Tüzetesen átnéztük a történelmi feljegyzéseket, sok jelentős amerikai történész munkáját, és az ő nézetük az, hogy nem volt szükséges a bomba bevetése a háború befejezéséhez, mivel a japánok ekkor már jelezték, hogy meg akarják adni magukat. Szerintem 1945 januárja körül, ha nem korábban, a japán vezetőség egy része tárgyalni akart a fegyverletételről. Truman elnök tulajdonképpen diplomáciai aduászként tekintett az atombombára és úgy érezte, hogy ez lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy uralja a térséget a háború után és megmutassa katonai fölényét a háború utáni világnak. Nagyon szomorú ezt mondani, de ez az amerikai kormányzat politikai döntése volt, és nem volt szükséges a háború lezárásához” - vélekedik a Kampány a Nukleáris Leszerelésért nevű szervezet munkatársa.

Hirosima tragédiája után azonban a japán kormány még mindig nem hátrált meg. Csak még egy japán város, Nagaszaki ellen három nappal később végrehajtott atombombatámadás hatására adta meg magát. A szövetségesek megnyerték a háborút a Távol-Keleten, de hatvan év elmúltával is vita tárgya a kérdés: megérte-e ilyen árat fizetni érte.

 Csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette számukat.