Hogyan fertőzödött meg Magyarország?

Az MNB szakértőinek új tanulmánya szerint a perifériára a kockázati felárak növekedésén és a finanszírozási lehetőségek beszűkülésén keresztül jutott el a válság.
Szabó Imre, 2008. november 10. hétfő, 13:41
Fotó:

Király Júlia (MNB-alelnök és monetáristanács-tag) mellett Nagy Márton és Szabó E. Viktor vettek részt annak a tanulmánynak az összeállításában, amely a globális pénzpiaci válság előzményeit, kiváltó okait és terjedési mechanizmusát tekinti át 2007 nyarától a Lehman Brothers 2008 októberi összeomlásáig. A jegybanki szakértők tanulmánya kiemelten vizsgálja Magyarország sérülékenységét.

A szerzők szerint a válság kirobbanásához főként a tartósan alacsony globális kamatkörnyezet és a globalizáció miatt kialakuló világméretű pénzügyi egyensúlytalanságok vezettek. A válság pénzügyi intézményrendszeren belüli terjedését a kamatciklus és az ingatlanpiaci ciklus értékpapírosítás miatti összekapcsolódásával (keletkeztető és szétosztó modellel), valamint a buborékok kipukkanásával magyarázzák.

A szerzők részletesen bemutatják azokat a pénzügytechnikai újításokat (CDO -collateralised debt obligation, SIV - structured investment vehicle), amelyek egy idő után áttekinthetetlenné tették a pénzügyi termékek piacát, és hozzájárultak a rendszer gyors összeomlásához. A válság földrajzi terjedésére pedig a jelentős világszintű pénzügyi integrációban látják a magyarázatot. Elkülönítik az "epicentrumban" és a "periférián" lezajlott folyamatokat, és részletesen elemzik a köztük megfigyelhető hatásmechanizmusokat.

A tanulmány egyik legfontosabb újítása a fertőzési csatornák részletes bemutatása: az "epicentrumban" meghatározó szerepet játszott a bizalmi válság és a bankközi piacok turbulenciája. A sokáig elszigeteltnek és az epicentrum ügyének tartott válság végül két csatornán jutott el a "perifériára": a kockázati felárak növekedésén, és a finanszírozási lehetőségek beszűkülésén keresztül. Az első csatorna működése a makrogazdasági sérülékenységhez, a másodiké a bankrenszer magas külső finanszírozási igényéhez kapcsolódik. Magyarországon mindkét tényező igen erősen hatott, ami nagyrészt magyarázatot ad a jelenlegi helyzetre - áll az elemzésben.

HOZZÁSZÓLÁSOK