A bejelentés előzménye, hogy a demonstrációk központjává formálódott műszaki egyetemnél vasárnap egy rendőrt nyílvessző sebesített meg a lábán. A rendőrség pedig megostromolta a campust, ahol beszorították az embereket egy épületbe. A demonstrálók molotov-koktélokat gyújtottak a bejáratban, hogy megállítsák az ellenük indult támadást (derül ki a Mérce tudósításából.)

Az egyetemet a rendőrség teljesen körbezárta, több százan bent rekedtek. A területet páncélozott járművek veszik körül. A tüntetőket vízágyúval és könnygázzal próbálják megfékezni. Az összecsapások egész vasárnap éjjel tartottak. Hétfő reggel a diákok egy nagyobb csoportja megpróbált kitörni, de visszaszorították őket.

Éles lőszert a hat hónapja tartó megmozdulások kezdete óta eddig nem használtak a rendőrök. A figyelmeztetés úgy szól, hogy ennek bevetésére akkor kerülhet sor, ha a tüntetők nem szüntetik be a "halálos fegyverek" alkalmazását.

Hongkongban már fél éve tart az a tüntetéshullám, melyet eredetileg egy azóta visszavont, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára azonban a várost irányító Peking-párti kormányzattal szembeni általános tiltakozássá alakult. A demonstrációkon a rendőrség rendszeresen összecsap a gyakran fémrudakkal, Molotov-koktélokkal és téglákkal felfegyverzett tüntetőkkel, akiknek megfékezésére könnygázt, gumilövedékeket és vízágyúkat vet be.

Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alatt különleges jogokkal bír. A Nagy-Britanniával 1997-ben kötött megállapodás szerint Kína a dátumot követő 50 évre magas szintű autonómiát garantált Hongkongnak, ám az ott lakók közül sokan úgy érzik, Peking egyre növeli befolyását a városban.