Elmondta: a SOVA-jelentésről nem mondhat többet nemzetbiztonsági okokból, de amit megtudott, az nem ad okot derűlátásra a két ország jószomszédi viszonyát illetően. A nemzetközi döntőbíróság 2017-es határozata óta Ljubljana lezártnak tekinti a Horvátország és Szlovénia között fennálló határvitát - írja az MTI.

Szlovénia még az év decemberében megkezdte a hágai döntőbíróság határozatának végrehajtását azokon a részeken, amelyek a tengeri határvonalra vonatkoznak, annak ellenére, hogy Horvátország továbbra sem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést. Zágráb azt követően határozott a döntőbírósági rendezéstől való visszalépésről, hogy 2015 nyarán kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát.

A horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon. Emiatt lemondott az eljárásban Szlovéniát képviselő jogász, Simona Drenik, valamint a nemzetközi döntőbíróság szlovén tagja, Jernej Sekolec is.

Arról, hogy a horvát titkosszolgálat hallgatta le Drenik és Sekolc telefonbeszélgetését, a napokban először a szlovén kereskedelmi POP-TV számolt be, majd átvette a többi sajtószerv is. Sarec ezzel kapcsolatban elmondta: egyrészt elégedettek a szlovén titkosszolgálat munkájával, másrészt aggodalomra ad okot az a tény, hogy ilyen megtörténhet az Európai Unióban és két olyan szomszédos ország között, amelynek viszonya baráti kellene, hogy legyen.

Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz. Az ügyben eljáró hágai testület két éve Szlovénia javára döntött, és kimondta, módosítani kell a határokat, hogy a szlovének ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre. A horvát kormányfő már akkor kijelentette, Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak, mert - mint mondta - a horvát parlament már 2015-ben döntött arról, hogy kihátrál a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát.

Szlovénia tavaly márciusban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be Horvátország ellen az Európai Bizottsághoz, majd júliusban az Európai Bírósághoz fordult jogorvoslatért.