Koalíciós kényszerhelyzetbe kerülhetnek a horvát pártok

A legújabb közvélemény-kutatások szerint sem a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem lesz képes abszolút többséget szerezni a július 5-ére kiírt előrehozott parlamenti választásokon Horvátországban - írja az MTI a Vecernji List nyomán.
Szász Péter, 2020. május 26. kedd, 13:32
Fotó: Napi.hu / Szász Péter

Míg a HDZ önállóan, az SDP több párttal közösen, koalícióban méretteti meg magát a negyven nap múlva esedékes választásokon.

A horvát Nova TV kereskedelmi csatorna és az IPSOS intézet május 17-22. között elvégzett legújabb Crobarometar felmérése szerint a HDZ 28 százalékos támogatottsággal áll az első helyen. Az SDP által létrehozott Restart Koalíció 24,9 százalékos támogatottsággal a második a politikai erők erősorrendjében. A Restart Koalícióhoz az SDP mellett csatlakozott a Horvát Parasztpárt (HSS), a Polgári Liberális Szövetség (Glas) - amely a Horvát Néppártból (HNS) vált ki, miután az koalícióra lépett a jelenlegi jobboldali kormánnyal -, továbbá a Horvát Nyugdíjaspárt (HSU) és az Erő - Népi és Polgári Aktivizmus Pártja (Snaga).

A két nagy politikai erőn kívül az 5 százalékos parlamenti küszöböt csak az elnökválasztáson harmadikként befutó Miroslav Skoro eszéki horvát üzletember, népszerű énekes által létrehozott Haza Mozgalom nevű párt éri el, amely jelenleg 13,5 százalékon áll. A mozgalomhoz csatlakozott a Zlatko Hasenbegovic volt HDZ-s kulturális miniszter által alapított Blokk Horvátországért jobboldali politikai szervezet, Ruza Tomasic konzervatív európai parlamenti képviselő Horvát Szuverenisták nevű pártja és a Zöld Lista kereszténydemokrata párt.

Skoro korábban tárgyalásokat folytatott a Híd Függetlenek Listájával (Most) is, amely alakulásakor középre pozícionálta magát, de idővel - ami miatt számos tagja le is lemorzsolódott - klerikális, jobboldali irányzatot vett. A Híd úgy döntött, önállóan indul a választásokon és új, független képviselőkkel erősíti sorait. A párt 4,8 százalékon áll.

Politikai szakértők szerint "túl nagy a torlódás a jobboldalon", ez pedig gyengítheti a HDZ esélyeit, amely már előre kizárta annak lehetőségét, hogy a választások után koalícióra lépjen akár a Haza Mozgalommal, akár az SDP-vel.
Nagy érvágás a HDZ-nek az is, hogy Ivan Penava, a kelet-szlavóniai Vukovár polgármestere egy hete kilépett a pártból, és a városi vezetés HDZ-s képviselőivel együtt csatlakozott Skoro Haza Mozgalmához. Szlavónia korábban a HDZ egyik fellegvárának számított, ugyanakkor éppen Skoro miatt nem tudta a HDZ összegyűjteni maga mögött a jobboldalt a horvát elnökválasztásokon, így történt, hogy a HDZ színeiben idén januárban második államfői mandátumáért induló Kolinda Grabar-Kitarovic elveszítette a versenyt Zoran Milanovic volt kormányfővel, a szociáldemokraták jelöltjével szemben.

A horvát parlament a konzervatív-liberális koalíciós kabinet javaslatára május 18-án - épp a legutóbbi Crobarometar felmérés idején - oszlatta fel magát. A kormány mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani.

Andrej Plenkovic miniszterelnök szerint a járványügyi helyzet most kedvez a választások megtartásának. Úgy vélekedett: őszre sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ezért szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új - bizalmon alapuló - parlamenti többséggel a választások után.

A mostani felmérés rámutatott arra is, hogy az állampolgárok 61 százaléka ismét borúlátó. A múlt hónapban még a megkérdezettek 50 százaléka gondolta úgy, hogy az ország jó irányba halad. Csökkent a kormány népszerűsége is. A kormány politikáját a választópolgárok mindössze 40 százaléka támogatja, ez az arány a múlt hónap óta 20 százalékkal csökkent.

HOZZÁSZÓLÁSOK