David Cameron folytatja "cikk-cakk diplomáciáját" az európai fővárosokban, azaz igyekszik megnyerni az uniós kormányokat az EU reformját célzó javaslataihoz, miközben a szigetországban kilenc százalékpontos előnyt szereztek a kilépés hívei az uniópártiakkal szemben. Sajátos érvvel igyekszik meggyőzni kelet-európai vitapartnereit - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásokból.

Szerinte a régiós országok is jobban járnak azzal, ha nehezebbé válik polgáraik munkavállalása Nagy-Britanniában, mert így a képzett, tehetséges emberek otthon maradnak ahelyett, hogy vendégmunkásokká válnának. Cameronnak kevesebb mint két hete maradt arra, hogy a február 18-ai uniós csúcsértekezlet előtt meggyőzze az EU-tagállamokat a reformok támogatásáról.

Forrongó hátország

Varsóból, ahol Beata Szydlo miniszterelnökkel tárgyal pénteken, Dániába utazik, ahol Lars Lokke Rasmussen kormányfővel egyeztet. Ezután február 16-án az Európai Parlament frakcióinak vezetőivel ül egy asztalhoz, hogy tisztázza, milyen támogatásra számíthatnak javaslatai a parlamentben.

A helyzetét nem könnyíti meg, hogy hátországa enyhén szólva nem stabil. A brit lapok egymásra licitálva támadják az európai vezetéssel kötött kompromisszuma miatt, amelyet kedden tett közzé Doland Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Eszerint Cameron a legfontosabb kérdésben, a vendégmunkások juttatásainak négyéves felfüggesztésében csak korlátozott engedményeket tudott elérni.

Rossz előjelek

A britek 45 százaléka a kilépésre szavazna, ha most vasárnap lenne a függetlenségi referendum, míg 36 százalékuk támogatja a bennmaradást - derült ki a YouGov Plc 1675 fő megkérdezésével, február 3-4-én készült közvélemény-kutatásából. A válaszadók 19 százaléka még nem döntött.

Egyelőre nem világos, hogy ez már a Brüsszel ajánlotta kompromisszumra adott reakció-e - hangsúlyozza Allan Monks, a JPMorgan londoni elemzője. Ugyanakkor szerinte egyértelmű, hogy óriási a kockázata annak, hogy a britek kiviszik országukat az EU-ból.

Ezt támasztja alá az is, hogy amikor arról kérdezték az embereket, hogy mire voksolnának, ha az uniós tagországok elfogadnák a brit miniszterelnök reformjavaslatait, akkor nem fordult meg a megkérdezettek szavazási hajlandósága. Csak a különbség csökkent: 41 százalékuk maradt Brexit-párti ez esetben is, míg 38 százalékuk maradna.