Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A francia EDF energiaipari órásvállalat 1,5 milliárd euróval (470 milliárd forint) növelte a Flamanville-ben épülő atomerőmű kivitelézési költségét, újabb fejezettel bővítve a létesítmény szappanoperába illő, véget nem érő építésének történetét - derül ki a Financial Times (FT) tudósításából. A cég indoklása szerint ezúttal az a hosszabbítás és a drágulás oka, hogy hibás hegesztéseket kell kijavítani. Ezért a reaktort csak 2022 végén kezdhetik el feltölteni üzemanyaggal és a teljes beruházási költség eléri a 12,4 milliárd eurót.

Csak összehasonlításként: az oroszok Pakson 10 milliárd euró hitelből építik meg az új atomerőművet - ehhez a magyar kormány - a jelenlegi állapotok szerint - hozzátesz még 2,5 milliárd eurót, hogy Paks II. elkészüljön. Az építkezés azonban több mint két éves csúszásban van, a hivatalosan elismert 30 hónapos lemaradásnál is nagyobb probléma, hogy az építkezés megkezdéséhez szükséges tervdokumentáció még nem készült el, így azt még nem adták be, márpedig az Országos Atomenergia Hivatalnak azt követően 15 hónapja lesz annak elbírálására - ami újabb csúszásokat idézhet majd elő a projekt megvalósítsásában. Legutóbb már olyan hírek is napvilágot láttak, hogy Paks II. már nem biztos, hogy megépül.

Az EDF korábban azt kommunikálta, hogy a hasadó anyagot 2019 végén kezdik betölteni a reaktorokba, amelyek 2020-tól megkezdhetik a kereskedelmi célú áramtermelést, és a költségek "csak" 10,9 milliárd euróra nőnek 10,5 milliárd euróról. A vállalat féléves jelentésében azonban már az szerepelt, hogy az indulás nem várható 2022 előtt.

Lakmusz papír

A francia nukleáris felügyelet (ASN) júniusban kötelezte a beruházót, hogy javítson ki nyolc hegesztési hibát az erőművön, ezt követte az EDF hároméves halasztásról szóló bejelentése. A Flamanville-ben épülő reaktort az új generációs nyomott vizes atomreaktorok (European Pressurised Reactor, EPR) tesztrendszerének tekintik: ennek a projektnek mint egy lakmusz papírnak kell megmutatnia, milyen technikai-gazdasági feltételekkel telepíthetők az EPR rendszerek Európában.

Egy EPR már üzemel Kínában, ám a framanville-i reaktor más lesz, részben mert 100 százalékban az EDF tulajdonában van, részben mert az ASN engedélyének megszerzése jelentősen erősítené az új technológia biztonságosságába vetett bizalmat - emlékeztet az FT. A kontinensen további két EPR-projekt fut: az egyik a finnországi Olkiluoto-beruházás, ami tízéves csúszásban van, a másik a brit Hinkley Point-bővítés, amely elsüllyedni látszik az elszálló költségekről folyó vita mocsárban. Az EDF legutóbb arra figyelmeztetett, hogy a befejezéséhez további 2,9 milliárd fontra (3,23 milliárd euró) lesz szükség.

Csúszik az átszervezés

Eközben a 83,7 százalékban a francia állam tulajdonában lévő EDF azt is kénytelen volt bejelenteni, hogy késik a nagyvállalat átszervezési tervének bemutatása, amit Emmanuel Macron francia államfő kérésére az év végére ígértek. A terv, amelyet szerényen Herkules projektre kereszteltek, egy állami tulajdonban lévő anyavállalat, az EDF Bleu létrehozásával számol, amely birtokolná a cég nukleáris eszközeit, köztük az EDF 58 franciaországi atomerőművét, továbbá a vízerőműveket. A Bleu legfontosabb leányvállalata az EDF Vert lenne, amely a megújuló energiát, a hálózatokat és a szolgáltatási üzletágat menedzselné. Ezt a céget bevezetnék a tőzsdére, tulajdonrészének 20-40 százalékát ajánlva fel a befektetőknek. Így bővítenék a vállalat finanszírozási forrásait.

Az átszervezésért cserébe az EDF szabályozott áron akarja értékesíteni az atomerőművekben termelt áramot, hogy legyen pénze a reaktorok üzemeltetésére és a fenntartásukhoz szükséges beruházásokra. Erről a párizsi kormánynak Brüsszellel kell egyezkednie. A terv bemutatását részben éppen azért csúsztathatják el néhány hónappal, mert az energiaárak kérdésében illetékes új Európai Bizottság csak novemberben áll fel. A másik ok az lehet, hogy a francia kormány nem akar döntést hozni ebben a kényes kérdésben, amíg Macron érzékeny reformjai, köztük a nyugdíjrendszer átalakítása, nem zárultak le.

Állatorvosi ló

Legutóbb tehát júliusban állt be a pofozógépbe az EDF a Flamanville-i projekttel, a hibás hegesztések kijavításáról akkor Jean-Bernard Levy, a javítással megbízott cég, az EFA vezérigazgatója azt mondta:
"Az az időtáv, amire szükségünk van a javítások előkészítésére, elvégzésére és a tesztelések utáni, mindent átfogó ellenőrzésére, majd az egész üzem újbóli tesztelésére és az indítási előkészítésére, szerintünk több mint három év késést okoz". - Ez nem arra utal, hogy mindössze nyolc hibáról lenne szó. Sokkal inkább arra, hogy bizonyos típusú hegesztési munkákat újra, ismét a nulláról el kell végeztetni.

Az egykor dicső francia nukleáris ipar szégyene lett az évek alatt a Flamanville. Ahogyan a finneknél a több mint 10 éve csúszó Olkiuoto 3 projekt, a francia építkezés is amolyan "Hogyan ne építs atomerőművet?" példatár lett. Pedig azt eredetileg éppen azért tervezték már meglévő reaktorok mellé, hogy gyorsan, gördülékenyen, jelentős mértékben bővíthető legyen az áramtermelési kapacitás. Eredetileg 2 milliárd eurós költséggel számoltak a beruházók, pénzigény most éppen átlépi a 12,5 milliárd eurós határt. És a reaktor 2022-es bekapcsolása még mindig csak ígéret.

Egyébként hasonlóan ígéret a szintén az eredetileg  szintén az EDF-hez köthető, brit Hinkley Point C építése is, a már említett finn reaktort viszont - legalábbis a legutolsó jelentések szerint - 2020 végéig tényleg beindíthatják végre.