Németország 2015 óta létrehozta a szövetségi utak, köztük az autópályák, személygépkocsik általi használatát terhelő díj - az úgynevezett infrastruktúra-használati díj - bevezetésének jogi keretét. E díjjal Németország részben át kíván térni az adóból való finanszírozás rendszeréről a használó fizet és a szennyező fizet elven alapuló finanszírozás rendszerére. E díj bevételei teljes mértékben a közúti infrastruktúra finanszírozására fognak szolgálni, az összegét pedig a jármű hengerűrtartalma, meghajtásának módja és kibocsátási osztálya alapján kell majd kiszámítani.

A Németországban nyilvántartásba vett jármű üzembentartójának éves matrica formájában kell majd megfizetnie a díjat, amelynek legmagasabb összege 130 euró lesz. A külföldön nyilvántartásba vett járműveknél a díjat csupán az autópályák használata esetén kell megfizetnie a jármű üzembentartójának vagy vezetőjének. A tervek szerint tíznapos (2,50 és 25 euró között), két hónapos (7 és 50 euró között) és éves (legfeljebb 130 euró) matrica áll rendelkezésre.

Kapcsolódó

Ezzel egy időben Németország előírta, hogy a díj beszedésétől kezdve a Németországban nyilvántartásba vett járművek üzembentartói legalább az általuk fizetendő díjnak megfelelő összegű gépjárműadó-mentességben részesülnek.

Az osztrákok perre mentek

Ausztria viszont úgy véli, hogy az infrastruktúra-használati díj és a Németországban nyilvántartásba vett járműveket megillető gépjárműadó-mentesség együttes hatása, valamint az infrastruktúra-használati díj szabályozási és alkalmazási módja ellentétes az uniós joggal, nevezetesen az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával.

Nagyon ritka, hogy valamely tagállam kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indítson egy másik tagállammal szemben. A mostani kereset az EB történetében benyújtott összesen nyolc ilyen kereset közül a hetedik - a nyolcadik ügy folyamatban van: Szlovénia kontra Horvátország.

Emiatt Bécs kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított az Európai Bíróságon (EB) Németországgal szemben - ezen eljárásban Ausztriát Hollandia, míg Németországot Dánia támogatja.

Ma meghozott ítéletében a bíróság megállapította, hogy az infrastruktúra-használati díj a Németországban nyilvántartásba vett járművek üzembentartóit megillető gépjárműadó-mentességgel együtt állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, valamint sérti az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.

Így látja az uniós bírság

Az EB a állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatban kimondta, hogy a Németországban nyilvántartásba vett járművek üzembentartóit megillető gépjárműadó-mentesség hatása az, hogy teljes mértékben ellentételezi az utóbbiak által befizetett infrastruktúra-használati díjat, így a díj gazdasági terhe ténylegesen kizárólag a más tagállamokban nyilvántartásba vett járművek üzembentartóira és vezetőire hárul.

Bár a tagállamok módosíthatják közúti infrastruktúrájuk finanszírozási rendszerét, és az adón keresztül finanszírozott rendszert a valamennyi használó - beleértve az infrastruktúrát használó, más tagállamokban nyilvántartásba vett járművek üzembentartóit és vezetőit is - általi finanszírozás rendszerével válthatják fel, hogy a felhasználók mindegyike méltányos és arányos módon járuljon hozzá az említett finanszírozásához. Az ilyen módosításnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, és különösen a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, ami ez esetben nem teljesül.

Berlin azon állításának nem lehet helyt adni, miszerint a német autósokat díjmentessége a használó fizet és a szennyező fizet elvét alkalmazó, valamennyi használó általi finanszírozási rendszerére való áttérést tükrözi - közölte a bíróság.

Ezenkívül az infrastruktúra-használati díjat évente kell megfizetni, és nem választható rövidebb időre szóló matrica. Németország azt sem bizonyította, hogy a megállapított hátrányos megkülönböztetés miként igazolható környezetvédelmi és egyéb megfontolásokkal.

Az áruk szabad mozgásával kapcsolatban a bíróság úgy látja, a vitatott intézkedések akadályozhatják a más tagállamokból származó termékek német piacra való belépését. Azon infrastruktúra-használati díj ugyanis, amely ténylegesen csupán az ezen árukat szállító járműveket terheli, megnövelheti a szállítási költségeket, így a termékek árát, befolyásolva azok versenyképességét. Emellett a  vitatott intézkedések akadályozhatják a szolgáltatások más tagállamból származó nyújtóinak és igénybe vevőinek a német piacra való belépését is.

Ugyanakkor Ausztria állításával ellentétben az EB azt mondta ki, hogy az infrastruktúra-használati díj szabályozási és alkalmazási módja nem hátrányosan megkülönböztető jellegű. E körben a szúrópróbaszerű ellenőrzésekről, az érintett járművel való továbbutazás esetleges tilalmáról, az infrastruktúra-használati díj utólagos beszedéséről, adott esetben bírság kiszabásáról és biztosíték fizetéséről van szó.

Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat - akár már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.