Európa vezetői készen állnak a kihívásra, a csúcsértekezlet fordulópontot hoz, elkészül az utolsó intézkedéscsomag, amely végre pontot tesz az adósságválság végére. Ezeket a fogadalmakat nem az elmúlt hetekben hallhatta Európa nagyérdemű közönsége a kontinens első számú vezetőtől, hanem a júliusi csúcsértekezlet előtt, amely döntött a második görög segélycsomagról. Ezt követően a politikusok szabadságra mentek, majd miután néhány hét elteltével visszatértek munkahelyükre, azzal szembesültek, hogy kezdhetnek mindent előröl. Ezekkel a megjegyzésekkel jellemzi a mai uniós csúcsértekezlettől várható eredményeket a Bloomberg összefoglalója.

Az európai adósságválság megoldásának esélye halovány, mivel mély ellentétek maradtak a felek között a legfontosabb kérdésekkel kapcsolatban. Uniós tisztviselők és diplomaták igyekeznek hűteni a várakozásokat a mai értekezlettel kapcsolatban annak ellenére, hogy a német-francia páros néhány héttel ezelőtt október végére "átfogó megoldást" ígért a két éve húzódó krízisre és gazdasági bizonytalanságra - írja a Reuters. A befektetők hasonlóan vélekedhetnek: a tőzsdék és az euró gyengült ma délelőtt.

Egy igen két nem

Miközben abban egyetértés mutatkozik, hogy az európai bankoknak 110 milliárd euróra lehet szükségük a kezükben lévő görög államkötvények jelentős leértékelésének ellensúlyozásához, és ezzel ahhoz, hogy a válság vírusa rajtuk keresztül ne fertőzhesse meg az egész eurózónát, kevés részlet tisztázott két további alapkérdésben, az európai stabilitási eszköz (EFSF) megerősítésében és a görög adósság leírásának mértékében.

Az EFSF-fel kapcsolatban csak egy dolog világos: olyan mechanizmusokat kell találni, amelyek segítségével el tudja érni, hogy ne az eurózóna adófizetőnek pénzéből, hanem mások forrásaiból nőjön a kereslet a bajban lévő eurózónatagok államkötvényei iránt. Az erre kitalált két unalomig ismételt módszer az újonnan kibocsátandó állampapírok 20-30 százalékának garantálása, illetve egy speciális alap létrehozása, amely - az EFSF kezessége mellett - magán- és állami befektetőktől gyűjtene forrásokat a kockázatos államkötvények vásárlásához.

Az ördög tovább bujkál

A pénzügyi piacok hetek óta abban bíznak, hogy a mai csúcstalálkozó nyomán részletes információkat kapnak arról, hogyan gyűri le Európa a válságot, ám erre hiába várnak - tudta meg a Reuters uniós forrásokból. A részleteket nem sikerült kidolgozni, nem világos például, hogy az egyes megoldások milyen mértékben emelhetik meg az EFSF forrásvonzó képességét. Rendkívül sok technikai munka marad még hátra a mai nap után - derült ki a háttérinformációkból.

A vezetők ma megállapodhatnak a megoldási lehetőségekről, de a részletek - amelyekben, mint tudjuk, az ördög lakik - tisztázatlanok maradnak. Úgy tűnik, hogy november 7-8-áig, az eurózóna és az Európai Unió pénzügyminisztereinek következő találkozójáig nem is várhatók döntések a konkrét teendőkről. Mindezt nagyon kiábrándítónak tarthatja a piac, különösen annak tükrében, hogy az uniós vezetők többször elmondták: már közel a válság megoldása.

Berluscónit meg akarják buktatni

A héten világossá vált, hogy nem csupán a befektetőknek, hanem az uniós politikusoknak is tele van a hócipőjük Olaszország tehetetlenkedésével, miközben az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságának megóvása nélkül nem lehet meggyőzni a piacokat arról, hogy az adósságválság kezelhető. Ezt felismerve a francia és a német diplomácia összefogott annak érdekében, hogy megbuktassák az olasz kormányfőt, Silvio Berluscónit, akit olyan vezető követhet, aki képes végrehajtani a szükséges gazdasági reformokat - írja a BBC.

Eközben Angela Merkel kancellárnak még a csúcs előtt le kell játszania a maga otthoni meccsét is: a német alkotmánybíróság korábbi döntése ugyanis arra kényszeríti a kormányt, hogy az országot érzékenyen érintő uniós kérdésekben hozott döntéseihez megszerezze a parlament előzetes hozzájárulását. Az EFSF bővítését szolgáló lépések például ilyenek, ezért a Bundestag szavaz róluk - mindössze órákkal a csúcs előtt.

Két tűz között az ECB

Az egyik legmélyebb ellentét Németország és Franciaország között az Európai Központi Bank (ECB) szerepvállalásával kapcsolatban van. Párizs nagyobb szerepet szánna a jegybanknak a válság további kezelésében, Berlin hallani sem akar erről. Szakértők úgy látják, hogy az ECB van abban a helyzetben, hogy szükség szerint gyorsan beavatkozzon a kötvénypiacokon azoknak az államoknak a védelmében, amelyeknek nehezen tudják eladni állampapírjaikat. Ezért a bank fellépése lenne képes megnyugtatni a piacokat.

Végül, de nem utolsósorban tovább folyik az orosz ruletthez hasonló alku a görög adósságok leírásának mértékéről. A világ nagybankjait képviselő IIF szakmai szervezet maximum 40 százalékos értékcsökkentést (haircut) tart elképzelhetőnek, és azzal fenyegetőzik, hogy ha ennél nagyobb veszteségre kényszerítik a bankokat, akkor ez egyenértékű lesz Görögország államcsődjének bejelentésével. Az EU 50-60 százalékos haircut-ot akar.