Két évvel azt követően, hogy Juha Sipila miniszterelnök átvette Finnország vezetését, és egy évvel azután, hogy rávette a hónapok át sztrájkokat szervező szakszervezeteket a gazdaság versenyképességét javító úgynevezett belső leértékelésre, kezdenek beérni az áldozatvállalás gyümölcsei - írta a Bloomberg.

A belső leértékeléssel egy évszázada először csökkentették a munkavállalók jövedelmeit. Amikor Sipila elfogadtatta ezt az érdekvédőkkel, sokan azt mondták, hogy megoldotta a lehetetlent. Megértette az emberekkel, hogy a bérük értéke nem csupán attól függ, hogy mit tudnak kialkudni maguknak.

Száguldás, de még nem Porsche

A finn gazdaság évek óta nem látott tempóban növekedett az elmúlt hónapokban, az export szárnyal, a fogyasztói bizalom a legmagasabb az eurótagállamok összehasonlításában. Nem rossz teljesítmény egy olyan országtól, amelyet nemrégiben még Európa legújabb beteg emberének neveztek.

Ehhez persze meg kellett értetni az emberekkel, hogyan működik az közös európai valuta. Miután Finnországnak nincs saját fizetőeszköze, amely a lemaradó versenyképesség miatt leértékelődhetne, ezzel megdrágíthatná az importot, felpörgetve az inflációt és elértéktelenítve az emberek jövedelmét, más módszerrel kell elvégezni ugyanezt a műtétet. Nemes egyszerűséggel csökkenteni kell a jövedelmeket - miközben az euró tartja az értékét.

Megszorítások

Tavaly ilyenkor befagyasztották a béreket 2017 végéig, átterhelték a tb-járulékok munkaadókra eső részének egy részét a munkavállalókra, megnövelték a munkaidőt évente egy nappal és elvették a közalkalmazottak szabadságbónuszait.

Hogy az öncsonkításnak mennyi köze volt a sikerhez, azt nehéz lesz pontosan kimutatni, ugyanis a gazdaság fellendüléséhez hozzájárul a külső környezet javulása, azaz az exportpiacok bővülése is - ismeri el Jorma Turunen, a finn technológiai cégek szövetségének vezetője. E szervezet tagja a Nokia is.

Adják vissza!

A neheze azonban csak most jön: a finneknek vigyázniuk kellene arra, hogy ne játsszák el a sikert - véli Petteri Orpo pénzügyminiszter. Hiábavalóvá válhat az áldozathozatal, ha a munkavállalók benyújtják a számlát, mondván, most, hogy beindult a szekér, kérik vissza, amit feláldoztak.

Hogy ezt sikerül-e elkerülni, az hamarosan kiderülhet, ugyanis kezdődnek a 2018-ra vonatkozó bértárgyalások a szakszervezetek és a kormány között. Az emberek eléggé rajta vannak azon, hogy visszakapják, amit elvesztettek - mondja sokat sejtetően Tapio Bergholm, a legnagyobb finn szakszervezet, a SAK közgazdásza.

Rendkívül fontosnak tartja a munkaügyi megállapodást Heidi Schauman, az Aktia Bank Oyj vezető elemzője. Miután a munkaadók éveken át panaszkodtak a munkaerőpiac merevségére, ez az egyezség lehetővé tette, hogy előre lássanak. Ennek köszönhetően számolhatnak azzal, hogy a bérek nem fognak elszállni.

Elindult lemondani, majd visszafordult

Sipila, aki tapasztalt pilóta, a hét közepén egy kisgépen úton volt a tengerparti Naantali településre, hogy az államfő nyári rezidenciáján benyújtsa kormánya lemondását Sauli Niinistónak, az ország elnökének. Ezt megelőzően a kormánykoalícióban részt vevő radikális jobboldali párt, A Finnek bevándorlófaló elnököt választott, ami sok lett volna a koalíció nagyobbik pártjának, a mérsékelt jobboldali Nemzeti Koalíciónak.

Úgy döntöttek, bedobják a törülközőt, ám ekkor furcsa fordulat történt. A Finnek magukhoz képes visszafogott szárnya a korábbi pártelnök, Timo Soini vezetésével 19 hozzá hű képviselővel önálló képviselőcsoportot alakított. Ez biztosítja a kormányzás folytatásához szükséges többséget és egyben Soini külügyminiszteri bársonyszékének megtartását. Sipilát telefonon értesítették, hogy forduljon vissza.