Theresa May brit miniszterelnök arra kéri kormányának tagjait a szerdán magyar idő szerint három órakor kezdődő kormányülésen, hogy vagy támogassák az EU-s tárgyalókkal kedd estére tető alá hozott megállapodását az Egyesült Királyság és az unió szétválásának feltételeiről, vagy mondjanak le - kezdi a brexit szempontjából kritikus eseményeket hozó napot beharangozó cikkét a Bloomberg. A legnehezebb teszt ugyanakkor a parlamentben vár rá, ahol az előjelek szerint le fogják szavazni a tervet, hiába fogadja el azt a kormány.

A válási megállapodás a hírek szerint 600 oldal hosszú. A miniszterek kedden este belenézhettek, a kérdés az, hogy szerdán kora délutánig milyen döntésre jutnak vele kapcsolatban. Két elkötelezett brexitpárti miniszter, Michael Gove, a környezetvédelmi és Sajid Javid, a belügyi tárca vezetője az ügyhöz közel álló források szerint fenntartásokkal meg fogja szavazni a javaslatot. (Gove korábban hangot adott annak az álláspontjának, miszerint az a legfontosabb, hogy a szigetország jövő márciusban formálisan kilépjen az EU-ból, a továbbiakat, a valódi függetlenség megteremtését, majd ezt követően megoldják - a szerk.)

Ingadozók

Mások, köztük Andra Leadsom lebegtetik a döntésüket. A bizonytalanságot mutatja, hogy Leadsom a hét végén még azok között volt, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy a válási szerződés tegye lehetővé az Egyesült Királyságnak, hogy egyoldalú döntéssel felmondhassa a megállapodást, amibe az EU nyilván nem megy bele, ám szerda reggel már másként nyilatkozott - derült ki a Guardian tudósításából. Jót beszélgetett a miniszterelnökkel - mondta riportereknek -, megnézi a szerződés részleteit és nagyon optimista azzal kapcsolatban, hogy ez egy jó kis megállapodás lesz.

Talán ő is úgy gondolja, mint a Bloomberg szerkesztői, hogy néhány kevésbé jelentős miniszter távozása a kormányból nem ingatná meg May helyzetét, azaz ettől még bevihetné a kormány nevében a parlament elé az egyezséget. Figyelembe vehette azt is, hogy ha a kormány vagy a parlament elutasítja a szerződéstervezetet, az politikai felforduláshoz és újabb függetlenségi népszavazáshoz vezetne.

Az óvatosságot jelzi Arlene Foster, a kormányt támogató észak-ír unionista párt (DUP) elnökének szerda reggeli nyilatkozata is. Míg a hét végén a DUP is elfogadhatatlannak minősítette a készülő egyezséget, most ő is arról beszélt, hogy előbb elmélyedne a szerződés részletekben, mielőtt kimondaná az utolsó szót - írta a Guardian.

A Skót Nemzeti Pártnak az a legfontosabb, hogy Észak-Írország és Skócia azonos viszonyban legyen az EU-val, azaz például az előbbi ne maradjon az egységes piac része, miközben az utóbbi kikerül onnan. Ez esetben ugyanis a két ország inkorrekt feltételekkel versenyezne az Egyesült Királyságot megcélzó külföldi tőkebefektetésekért.

Maradt a lényeg

Amit a megállapodásról tudni lehet, abból az derül ki, hogy a hetek óta vitatott ügyekben még további engedményeket tettek a britek. A lényeg: ha a következő két évben nem sikerül jobb kereskedelmi megállapodást kötni az Egyesült Királyság és az EU között - ami fenntartja az ír-észak-ír határ átjárhatóságát is -, akkor a szigetország meghatározatlan ideig az EU-s vámunió része marad.

Ezen felül London vállalná, hogy Nagy-Britannia tartja magát az unió környezetvédelmi, illetve a munkavállalók jogait védő szabályaihoz és más standardjaihoz - az utóbbi nyilván a kint dolgozó magyarok érdekeit is szolgálán. Sabine Weyand, Michel Barnier EU-s főtárgyaló helyettese ezt úgy értelmezi, hogy az EU megtartaná az ellenőrzést a szabályrendszere felett az Egyesült Királyság esetében is.

Taps és fütty

Az üzleti világ örömmel fogadná ezeket a feltételek, mert stabilizálná a vállalatok tevékenységének gazdasági környezetét. Ugyanakkor May megszegné azt az ígéretét amelyet 2016-os megválasztásakor tett. Azt mondta, hogy a brexit valódi függetlenséget jelent, ám a kompromisszum, amit kötött, igazából az uniós tagság burkolt fenntartása.

Még az EU-párti konzervatív politikusok is úgy látják, hogy a szigetország nem hogy visszanyerne valamit szuverenitásából, hanem még veszítene is, ugyanis a válási egyezség nyomán úgy tartaná be az EU-s szabályokat, hogy mivel nem lenne tagja a közösségnek, nem lenne beleszólása azok alakításába. Jacob Rees-Mogg, a brexiter tory parlamenti képviselők vezetője szerint az egyezség nyomán országa nem az EU vazallusa, hanem a rabszolgája lenne. Boris Johnson volt külügyminiszter, ismert brexiter Weyand nyilatkozatára reagálva azt mondta: ez megerősítette abban, hogy a May-féle válási megállapodás elfogadhatatlan.

Julian Smith a miniszterelnök vezető tanácsadója optimista. Biztos benne, hogy a kormány és a parlament is rábólint a megállapodástervezetre. Szerinte ennek ellentéte, az elutasítás olyan jövőt vázol fel a kormánypárt képviselői elé, amit nem akarhatnak. Belpolitikai válság, káosz jönne, ki tudja, milyen politikai következményekkel.