Nem világos, hogy mit nyerne az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépéssel: az ország eddig is számos kivételt élvezett az uniós kötelezettségek alól, tovább az EU-tagsággal járó előnyök nagy részét is élvezheti - beleértve az uniós piachoz való korlátlan hozzáférést, a saját deviza megtartását vagy a saját szabályok szerint működő pénzügyi szolgáltatói ágazatát -, mindezt a GDP-jének körülbelül 1 százalékát kitevő költségért cserébe. Eközben egyre komolyabb figyelmeztetések érkeznek amiatt, hogy az Egyesült Királyság hatalmas árat fizethet - legalábbis gazdasági értelemben - ezért a hazárdjátékért, amit a politikusok indítottak.

Brexit-ellenes levél az üzleti szférából

A vészcsengő a vállalatoknál is megszólalt: az Egyesült Királyság 100 legnagyobb vállalatából 36 vezetője - és még 162 más vállalat - írta alá azt a Timesban kedden közzé tett levelet, amelyben a cégvezetők az EU-ban maradás melletti érveiket sorolják fel a brit szavazóknak, arra buzdítva őket, hogy álljanak David Cameron brit miniszterelnök mellé.

Cameron hétfőn a brit parlament alsóházában tartott beszédét a Brexit gazdasági kockázatai köré épített. Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság gazdasága megsínylené a kilépést, az ország gyengébb lenne Oroszországgal és a terrorizmussal szemben, és úgy vélte, hogy a Brüsszelben kiharcolt szociális juttatások korlátozása, az "egyre szorosabb unió" alóli kivétel és az ország érdekeinek védelme az eurózónán kívül maradva javítja az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatán. Szerinte az ország különleges státusa azt is jelenti, hogy Nagy-Britannia mindkét "világ" legnagyobb előnyeivel élhet.

Menni vagy maradni? Kik vannak többségben?

A legfrissebb, ICM által közölt, 2021 ember megkérdezésével még Johnson bejelentése előtt készített közvélemény-kutatás szerint 42 százalék maradna az EU-ban, 40 kilépne és 17 százalék tartózkodik. A Survation által szombaton készített felmérés a maradni akarók 15 százalékpontos előnyét mutatta. Utóbbi hasonló arányt mutat más telefonos közvélemény-kutatásokhoz, míg az online felmérések szerint csak minimális különbség van a két tábor között - jegyzi meg a Bloomberg.

Elmarad a nagy durranás?

A vállalatvezetők közös levele azután látott napvilágot, hogy az ország legnépszerűbb politikusa, Boris Johnson, London polgármestere vasárnap bejelentette: a jövőben a kilépés mellett kampányol. A politikus azzal érvelt a Daily Telegraphban hétfőn megjelent cikkében, hogy csak a kilépéssel lehet elérni a britek számára szükséges változásokat, mondván: az EU történelme is azt mutatja, hogy az európaiak csak akkor hallgatnak egy nemzetre, ha az "nem"-et mond. A maradás melletti szavazatok győzelmét Brüsszel a nagyobb föderalizmus és a demokrácia lebontása felé vezető út zöld jelzéseként értelmezné - vélekedett cikkében London polgármestere.

A kilépés ellen fellépő nagyvállalatok között olyanok vannak, mint a BT, a Royal Dutch Shell, a Marks and Spencer, a Vodafone, a Heathrow és a Gatwick, London két legnagyobb reptere. A levelet aláíró cégvezetők körülbelül 200 céget képviselnek és mintegy 1,2 millió munkahelyért felelnek.

A Financial Times (FT) a levéllel kapcsolatban megjegyezte: azok névsora is érdekes, akik hiányoznak az aláírók közül. Ezek között között találhatóak például az Egyesült Királyság legnagyobb élelmiszerláncai, a J. Sainsbury és a Tesco, az ország második legnagyobb pénzintézete, a Barclays, illetve a Royal Bank of Scotland, úgy ahogy többen Cameron üzleti tanácsadói csoportjából (Nigel Wilson of Legal & General, and Alison Brittain of Whitbread). A Sainsbury vélhetően azért nem írta alá a levelet, mert az egyik tulajdonosa, David Sainsbury az EU-ban maradás melletti kampány egyik támogatója.

Az ütősnek tűnő kiállás nagy durranása azonban vélhetően elmarad. Az FT szerint ugyanis a brüsszeli megegyezés után Cameronék gyorsan akartak kijönni valami válasszal az üzleti szférából, aminek az eredménye azt lett - ahogy azt a lapnak a TUI utazási vállalat elárulta -, hogy nem hagytak elég időt a válaszra. A levél nyelvezete pedig - bár az uniós tagság mellett áll ki - a lehető legudvariasabb, amelynek oka vélhetően az, hogy minimalizálni akarták az aláírást elutasítók számát. A Lloyds vezére, Lord Blackwell viszont azzal indokolta távolmaradását a levél aláírásától, hogy abban nem voltak nyomós gazdasági érvek Nagy-Britannia EU-ban maradása mellett. Az FT ugyanakkor emlékeztet arra a korábbi felmérésére, miszerint a legnagyobb brit vállalatok egyáltalán nincsenek felkészülve a Brexitre, egy részük egyenesen azt gondolja, hogy a kilépés rá nem lesz hatással.

A font az eurót is magával ránthatja

A fontra nehezedő nyomás azonban kedden sem enyhült. A Bloomberg szerint a brit referendum nemcsak a font sterlingre jelent veszélyt, hanem az egész kontinensen fokozza a devizapiaci kockázatokat. Míg a font hétfőn 2010 óta nem látott mértékben, 1,8 százalékkal gyengült a dollárral szemben és a legrosszabbul teljesítő volt a fő devizák között, addig a második legrosszabbul teljesítő fizetőeszköz az euró lett 0,9 százalékos értékvesztéssel - utóbbit a növekedés lassulására utaló jelek miatti aggodalom húzta le.

A britek kilépése negatív hatással lehet a kereskedelemre és arra ösztönözhet más tagállamokat is, hogy újratárgyalja pozícióját az EU-val, ami az uniós tagállamok közötti integrációt is gyengíti, még akkor is, ha nem lesz Brexit - ez pedig további gyengülést hozhat az európai közös pénznek is a június 23-i népszavazásig tartó időszakban.

A Citi és a Goldman Sachs elemzései korábban arra mutattak rá, hogy amennyiben az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, az a font akár 20 százalékos leértékelődését is eredményezheti.

Az ECB örülne

Bár az Európai Központi Bank (ECB) lehet, hogy örülne a gyenge eurónak, miután az segíthet az eurózóna gazdaságának is a fellendülésben, ám a leértékelődésből fakadó rendszerszintű kockázatok ennél nagyobb bajokat jelentenének. A britek kilépése az egész EU-projektet megkérdőjelezné - figyelmeztetett Frederik Ducrozet, a genfi Banque Picet & Cie közgazdásza, akit a Bloomberg idéz. Más pénzpiaci szakértők úgy vélik, hogy a brit központi bankon kívül más jegybankoknak is lépniük kell, különösen, ha az ECB úgy látja, hogy a Brexit az eurózóna növekedésére is negatív hatással lehet.

Az eurózóna már csak azért sem úszná meg a brit kilépés negatív hatásait, mert az Egyesült Királyság kilenc legnagyobb kereskedelmi partnere az EU-ban van. A német Bertelsmann Alapítvány elemzése szerint kisebb uniós tagállamok - például Írország, Luxemburg, Málta - szenvedhetik meg leginkább, ha az Egyesült Királyság elveszti teljes hozzáférését az európai közös piachoz, de még az olyan nagy gazdaságok is megérezhetik ennek a hatását, mint Franciaország, Németország vagy Olaszország.