Tüntetők ezrei vonultak fel szombat éjjel több török városban, támogatásukról biztosítva a török kormányt, és tiltakozva a több mint kétszáz halálos áldozatot követelő puccskísérlet ellen.

A szombatra virradóra megkísérelt török katonai hatalomátvétel során összesen mintegy 250 ember halt meg és több mint 1400-an sebesültek meg. Ankara szerint a történtek mögött egy, a hadseregben is kiépült "párhuzamos struktúra" húzódik meg.

Kapcsolódó

Erdogan szombaton hívei előtt kijelentette, hogy parlamenti vita tárgya lehet a halálbüntetés újbóli bevezetése a meghiúsult puccskísérlet nyomán.

Az isztambuli Taksim téren szombat éjjel a tüntetők zászlókat lengettek, a kormányt támogató mondatokat skandáltak, és menetet szerveztek az Istiklal sugárúton is.

Ezrek vonultak fel az Ankara központjában lévő Kizilay téren is, ahol elsősorban államcsínyellenes jelszavakat kiáltoztak. A teret lezárták a forgalom elől. Az ország parlamentjének épülete előtt a tüntetők egyebek mellett a halálbüntetés bevezetését követelték.

A CNN Türk televízió híradása szerint az utcára vonulók olyan jelszavakat skandáltak, hogy "Kivégzéseket és halálos ítéleteket követelünk!". Szavaikat Recep Tayyip Erdogan államfőhöz intézve így kiáltoztak:

"Ha azt mondod, üssünk, ütünk, ha azt mondod, öljünk, ölünk!".

Izmirben a tiltakozók a Konak téren gyülekeztek, énekeltek, és szintén puccsellenes jelszavakat kiabáltak.

Binari Yildirim miniszterelnök azt kérte a tömegtől, hogy egyelőre maradjon az utcákon. Korábban Fikri Isik védelmi miniszter is figyelmeztette a lakosságot: bár a puccskísérletet sikerült teljesen meghiúsítani, továbbra is óvatosnak kell lenni.

Az USA morgolódik

Az AFP francia hírügynökség szerint még szombaton sajtóinformációkra hivatkozva több török tisztségviselő arra utaló nyilatkozatot tett, hogy az Egyesült Államok titokban a lázadó katonák pártján állt.

Recep Tayyip Erdogan ugyanis hibáztatja Washingtont, amiért otthont ad az emigrációban élő Fethullah Gülen hitszónoknak. Ez utóbbit Ankara a puccskísérlet legfőbb szervezőjének, egy "párhuzamos török állam vezetőjének" tekinti, és szeretné, ha Washington kiadná őt Törökországnak.

Binali Yildirim török miniszterelnök viszont még egyértelműbben támadta a tengerentúli hatalmat, ellenséges magatartásnak minősítve azt, hogy "vendégül látja" saját földjén Gülent.

John Kerry amerikai külügyminiszter szombaton figyelmeztette török kollégáját, Mevlüt Cavusoglut:

ártanak a két ország kapcsolatának azok a törökországi megnyilatkozások, amelyek azt sugallják, hogy az Egyesült Államoknak köze lett volna a török puccskísérlethez.

Mint arról John Kirby, az amerikai külügyi szóvivő közleményében beszámolt, az amerikai diplomácia Luxembourgban tartózkodó vezetője telefonon beszélt Cavusogluval, és azt szorgalmazta Ankarától, hogy az államcsínykísérlettel kapcsolatos vizsgálatai során tanúsítson önmérsékletet, és tartsa tiszteletben a jogállami normákat.

Kerry megismételte azt a korábbi ígéretét, hogy országa kész segítséget nyújtani Ankarának a puccskísérlet körülményeit érintő nyomozásában. Az amerikai külügyi tárca vezetője ugyanakkor határozottan visszautasította azokat a "nyilvánosan elhangzott megnyilatkozásokat", amelyek azt sugallják, hogy az Egyesült Államoknak köze lett volna a puccskísérlethez. Az effajta állítások "teljesen hamisak" és ártanak a két ország kapcsolatának - szögezte le a szóvivő szerint Kerry.  Kerry ugyanakkor szombaton azt is leszögezte:

a hitszónokot ért vádakat "hiteles és szilárd" bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk.

Egy EU-biztos is figyelmeztetett

A török kormánynak nem szabad tovább korlátoznia a demokratikus alapjogokat a meghiúsult puccskísérlet nyomán - figyelmeztetett az Európai Unió digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa. Günther Oettinger a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak azt mondta, hogy ha Recep Tayyip Erdogan az utóbbi napok történéseire az alapvető jogok további megnyirbálásával reagál, azzal a török elnök csak eltávolodik az Európai Unió és a NATO által képviselt értékektől.

"Ezzel (Erdogan) ugyan belpolitikailag erősítené pozícióját, külpolitikailag viszont elszigetelődne" - vélekedett a német EU-biztos. "Remélem, hogy együttműködésünket szigorúan a jogállami elvek szerint és értékeink mentén folytatjuk" - hangsúlyozta Oettinger.

Egyiptom vétózott

Mindeközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton nyilatkozatot akart elfogadni a törökországi puccskísérlet elítélésére, ám Egyiptom megakadályozta azt.

Az AFP francia hírügynökség értesülése szerint az Egyesült Államok illetékesei konzultáltak Ankarával, s helyi idő szerint péntek este - amikor még "cseppfolyós" volt a törökországi helyzet - olyan javaslattal álltak elő, amely "a Törökországban demokratikusan megválasztott kormány tiszteletben tartását" követelte volna. Egyiptom képviselője azonban ellenezte egy ilyen dokumentum elfogadását.

A nyilatkozat tervezetével kapcsolatos vitában szombaton az egyiptomi ENSZ-képviselő kijelentette:

nem a BT illetékes abban, hogy meghatározza, demokratikusan választott kormánya van-e Törökországnak.

Az Egyesült Államok az egyiptomi ellenállás láttán elállt a nyilatkozattervezet előterjesztésétől.

Egyiptom az ENSZ BT egyik nem állandó tagja, és meglehetősen feszült a viszonya Recep Tayyip Erdogan török elnök kormányával. Erdogan az egyiptomi Muzulmán Testvériség egyik leglelkesebb támogatója, nem hajlandó elismerni Abdel-Fattáh esz-Szíszit Egyiptom törvényes elnökének, és azt vallja, hogy a korábbi iszlamista elnököt, Mohamed Murszit katonai államcsínnyel távolították el a hatalomból. Erdogan ezt az álláspontját számos megnyilatkozásában kifejezésre juttatta, kiváltva ezzel Kairó haragját.

"Megbuktatták azt, aki a választások megnyerésével került hatalomra. Hogy lehet, hogy ez az ország magát demokratikusnak nevezi?" - tette fel a kérdést 2014 novemberében az egyik beszédében a török államfő, aki szerint Murszi volt az első demokratikus úton megválasztott egyiptomi elnök, a megbuktatását levezénylő hadsereg akkori főparancsnoka pedig maga Szíszi volt.

A németek is nyugtatnak

Higgadtságra és a jogállamiság tiszteletére van szükség Törökországban a puccskísérlet utáni helyzetben - emelte ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban. A német diplomácia vezetője a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban hangsúlyozta, hogy elképzelhetetlen a stabilitás a régióban "belpolitikailag stabil és demokratikus Törökország nélkül", ezért a puccskísérlet után az a legfontosabb, hogy az ország "a demokratikus és jogállami játékszabályok tiszteletben tartása mellett" nyugalomra leljen.

Steinmeier egyben méltatta, hogy a török parlament pártjai pénteken, a puccskísérlet estéjén kivétel nélkül elkötelezték magukat a demokrácia elvei mellett.

Németországban azért is nagyon remélik, hogy "végre befejeződik az államcsínyek korszaka" és az emberek szabadon és demokratikusan dönthetnek országuk jövőjéről, mert kevés olyan ország van, amelyet annyira szoros emberi kapcsolatok fűznek Németországhoz, mint Törökország - mondta a miniszter.

A puccskísérlet felelőseinek "jogi következményekkel" kell számolniuk, de "mindig is hangsúlyoztuk, hogy nagy jelentőséget tulajdonítunk a jogállamiság betartásának, és ez most is érvényes" - húzta alá Steinmeier.

Jelenleg 200 ezer németországi lakos üdül Törökországban. A tárca nem tanácsolta el a német állampolgárokat a törökországi utazástól, de figyelmeztetett, hogy Isztambulban és Ankarában a lehető legnagyobb óvatosságra van szükség. Vasárnap a legnagyobb német légitársaság, a Lufthansa ismét a rendes nyári menetrend szerint üzemelteti törökországi járatait.

A kormány mellett a német ellenzéki pártok is a demokratikus szabályok betartását sürgetik Törökországban. Cem Özdemir, a Zöldek török származású társelnöke az n-tv hírtelevíziónak azt mondta, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök "tekintélyelvű uralmának" csak választások révén lehet véget vetni, az EU-nak pedig "nyitva kell tartania a kaput az Erdogan utáni Törökország számára".  Azonban egyelőre az várható, hogy az államfő a puccskísérlet ürügyén "alaposan kitakarít", nemcsak a felelősöket távolítja el, hanem sok más embert is. Így a puccskísérlet "mérföldkő" az "elnöki diktatúra" felé vezető úton - mondta Özdemir.