Németország nem szándékozik támogatni az újabb görög hitelprogram elindítását, amíg a Nemzetközi Valutaalap nem száll be a projektebe - adták a sajtó tudtára a nagyobbik német kormánypárt, a jobboldali CDU/CSU háza tájáról a Reuters jelentése szerint. A hírt a pénzügyminisztérium szóvivője is megerősítette. Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport péntek délutáni ülésén Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter várhatóan elővezeti kormánya kétségeit a görögök megállapodástervezettel kapcsolatban.

Ezek részben a privatizációt, részben az adósságtörlesztés fenntarthatóságát, részben az IMF jövőbeni részvételét érintik. Az eurócsoport ülésére érkező Schäuble megerősítette, hogy szükségesnek tartják a Valutaalap részvételét. Szakértők szerint a játszma egyik szereplője Berlin, amely puhítani akarja az IMF adósságcsökkentési követelését, a másik az Valutaalap, amelynek keménynek kell maradnia, miután a legfrissebb számítások szerint a görög adósság jövőre eléri a GDP 200 százalékát.

Kapcsolódó

Dezertáló képviselők

Michael Fuchs, a CDU/CSU parlamenti frakcióvezető-helyettese azt mondta a Deutschelandfunk rádiónak, hogy mind Angela Merkel kancellár, mind Volker Kauder frakcióvezető nélkülözhetetlennek tartja az IMF bevonását. Ha ez nem lehetséges, akkor Schäuble nem járul hozzá, hogy az eurócsoport javasolja az eurózóna kormányainak az új hitelprogram elfogadását.

A képviselőcsoport vezetőinek véleménye azért fontos, mert a Bundestagnak jövő szerdán szavaznia kellene az új csomagról, ha azt az eurócsoport támogatná. Hírek szerint azonban a 310 fős képviselőcsoportból a korábbi 60-nál többen utasítják el a görögök további támogatását. A képviselők választóikra is figyelnek, márpedig a friss felmérések szerint a németek több mint fele nem akar új pakkot, több mint négyötödük pedig úgy véli, hogy ha lesz megállapodást, azt a görögök nem fogják betartani.

Ősszel visszatérnek rá

Egyelőre nem világos, hogy a Valutaalap mit lép az ügyben. A washingtoni pénzintézet csütörtökön előrelépésnek minősítette az athéni kormány és a hitelezők szakértőinek megállapodását, ám nem kötelezte el magát amellett, hogy beszálljon a hitelezésbe. Ehhez szükség lenne egy tervre a görög adósságállomány csökkentéséről - a Valutaalap július közepe óta elzárkózik az újabb kölcsöntől, mert úgy látja, hogy Görögország képtelen visszafizetni a GDP-je 180 százalékára hízott adósságait.

Berlin ellenzi a tartozások lefaragását, ám hajlandó tárgyalni a törlesztés kitolásáról és felfüggesztéséről. Michel Sapin francia pénzügyminiszter azt mondta az eurócsoport ülése előtt, hogy az adósság "átformálása" ősszel kerülhet a testület napirendjére.

Holland kollégája, Jeroen Djisselbloem, az eurócsoport vezetője újságírói kérdésre azt mondta októberben beszélnek az "adósság fenntarthatóságának" problémájáról. Szerinte ez nyithat utat azelőtt, hogy az IMF beszálljon a programba.

Bizalmi szavazás

Eközben Görögországban is fokozódik a helyzet. Alekszisz Ciprasz kormányfő azzal szembesült a péntek délelőtti parlamenti szavazáson, amelyen elfogadták a megállapodástervezetet, hogy pártja, a radikális Sziriza 43 képviselője a kormány ellen szavazott. Ez a frakció egyharmada. Így nincs meg az a 120 fős tömb, amelyre szerinte szükség volna a stabil kormányzáshoz. Ezért várhatóan augusztus 20. után, miután kifizették az Európai Központi Banknak járó hitelrészletet bizalmi szavazást kér maga ellen.

Szakértők szerint ennek nyomán már szeptemberben előrehozott parlamenti választásokat tarthatnak Görögországban. A Sziriza keményvonalas - az új hitelprogramot a benne foglalt megszorítások miatt ellenző - képviselői új pártot alapíthatnak.