A brit belpolitika az egyik felfordulástól a másikig bukdácsol azóta, hogy 2016. június végén a függetlenségi népszavazáson a résztvevők kis többséggel a brexit mellett döntöttek. Az elmúlt év júniusának elején előrehozott választások voltak, amelyeket azért íratott ki Theresa May miniszterelnök, hogy megerősítse pártja, a konzervatívok többségét, ám ennek ellenkezője történt: a toryk kisebbségbe szorultak, így csak egy északír unionista párttal együtt van meg a parlamenti többségük.

Teljes zűrzavar

Kapcsolódó

Ezt a fordulatot az EU-val folytatott válási tárgyalások akadozása követte, amelynek egyik jellemzője, hogy David Davis, a vasárnap lemondott brexitügyi miniszter idén mindössze négy órát tárgyalt az EU főtárgyalójával Michel Barnier-vel. A Bloomberg értékelése szerint a londoni kormány a kulcsfontosságú, May mellett 2016 júliusa óta szolgáló miniszter lemondása után teljesen szétzilálódott és a kormányfő helye kérdéses. Eközben mindössze kilenc hónap maradt a brit kilépés 2019. március végi időpontjáig.

Az előbbi állítást mi sem támasztja alá jobban, mint hogy May a lemondás előtt két nappal még megkapta teljes kormánya támogatását az új brexit stratégiájához, amelynek lényege, hogy az Egyesült Királyság az áruk és a élelmiszerek területén fenntartaná a vámuniót az EU-val, míg a szolgáltatások esetében nem.

Nem ezt akarták

Davis, akivel együtt egyébként két kulcsfontosságú államtitkár is távozik, úgy véli: nem erre szavazott a britek többsége két évvel ezelőtt. A brit gazdaság túl nagy szeletét hagynák az EU ellenőrzése alatt és túl sokat engedtek az EU-nak túl korán. Megjegyzésének háttere, hogy a hozzá hasonlóan elszánt brexittámogatók elfogadhatatlannak tarják az EU joghatóságának fenntartását a brit ügyekben, márpedig az új stratégia a gazdaság legalább egy részével kapcsolatban ezt is jelenti. Davis emellett megjegyzi azt is, hogy az EU szerinte nem fog elfogadni egy ilyen bonyolult, hibrid megoldást az Egyesült Királyság és az unió viszonyában.

Mi jön most

A távozó miniszter szerint a miniszterelnök túl fogja élni a lemondását, ám a sajtó azt találgatja, hogy követhetik-e példáját egyes volt kollégái, például a hozzá hasonlóan ismert keménybrexit-párti Boris Johnson külügyminiszter. Ő egyébként egyszerűen hulladéknak minősítette az új stratégiát, de ettől még a helyén maradt - ahogy támogatói a Financial Timesnak elmondták azért, hogy módja legyen befolyásolni a kormány további politikáját.

Egyelőre nem jelentetett be parlamenti lázadást a toryk keménybrexit-párti csoportját vezető képviselő, Jacob Rees-Mogg. Megfigyelők szerint ahhoz lenne többségük, hogy bizalmi szavazást kezdeményezzenek May ellen, ám a megbuktatásához már kevésbé. Ő egyébként azt nyilatkozta a sajtónak, hogy May meg fogja gondolni magát a következő parlamenti viták hatására.

Az ellenzéki munkáspárt szerint a kormány összezavarodott és össze-vissza beszél. Egy skót munkáspárti politikus előrehozott választásokat követel. A politikai nagyüzemben tájékoztatók, parlamenti viták és sajtótájékoztatók követik egymást. Ki tudja mit hoznak a következő napok?

A fotó forrása: Ben Stansall/AFP