Az Európai Unió állam- és kormányfői csütörtök éjszakai csúcstalálkozójukon visszautasították azt a brit javaslatot, amelynek értelmében a szigetországban dolgozni szándékozó külföldiek négy évig nem lennének jogosultak a munkájukhoz kapcsolódó juttatások egy részére. Ez azt jelenti, hogy David Cameron miniszterelnöknek elő kell állnia valamivel, hogy arcvesztés nélkül helyettesítheti ezt az elképzelést.

A londoni kormány novemberben benyújtott uniós reformtervének elfogadásától teszi függővé, hogy a leghamarabb a jövő év közepén, legkésőbb 2017 végéig megtartandó függetlenségi népszavazáson a bennmaradás mellett kampányoljon.

Kapcsolódó

Szenvedélyek az asztal körül

A legkritikusabb pont a munkaerő szabad áramlásának alapjogát érintő javaslat, amelyet az EU-tagországok többsége elutasít. A csúcson Francois Hollande francia államfő vállalta az ellenzők falkavezérének szerepét - derül ki a Financial Times (FT) tudósításából. Ezzel együtt Hollande visszafogott volt, talán nem függetlenül attól, hogy London Párizs mellé állt az Iszlám Állam elleni katonai fellépésben.

Az üzleti lapértesülései szerint meglehetősen szenvedélyes vitát folytattak az állam- és kormányfők a "brit kérdésről" vacsora közben. Többen hangot adtak frusztrációjuknak a londoni kormány makacs követeléseivel kapcsolatban, ugyanakkor számos kérdésben, még a bevándorlás ügyében is látszanak a kompromisszum lehetőséi.

Nem fog menni

Angela Merkel német kancellár jelezte, hogy támogatja Cameronnak azt a javaslatát, miszerint egy később elfogadandó megállapodásba foglalnák az új brit-EU viszonyt tisztázó részleteket. Merkel (akárcsak több kollégája) lehetségesnek tartja akár az európai alapszerződés megváltoztatását is. Nem februárig, amíg egyezségre akarnak jutni a britekkel, hanem valamikor később - emelte ki a BBC.

Az reformprogram ügye azonban láthatóan azon fog eldőlni, hogy mi lesz a vendégmunkások korlátozásával. Cameron a tárgyalást követő sajtóértekezletén kötötte az ebet a karóhoz: azt állította, hogy a négyéves juttatástilalom továbbra is az asztalon van tárgyalási alapként, ám a brit tisztviselők az FT beszámolója szerint elismerték, hogy London ez ügyben vereséget szenvedett.

El lesznek havazva

A kiutat a legjobb eséllyel Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke találhatja meg - ők vállalták, hogy a februári EU-csúcs előtt kidolgozzák a patthelyzetet feloldó kompromisszumos javaslatot.

Az FT a lehetséges megoldások közül egyet meg is szellőztetett. Eszerint Juncker apparátusa egy olyan jogi lehetőségen dolgozik, amely szerint az uniós tagállamok a bevándorlókkal foglalkozó hivatalaik túlterhelésére hivatkozva rendkívüli szünetet tarthatnának az érkezők fogadásában. (Magyarán gyakorlatilag limitálhatnák az új vendégmunkások számát, amit akár egy jó kis magyaros jogi trükknek is tekinthetünk - a szerk.)

Maradnának meg nem is

Voltak viták más kérdésekben is. Az eurózóna tagországait az aggasztja, hogy a britek miként biztosítanának maguknak egyenjogúságot a közös európai valutát használó országokkal. Mások azt nem értik, hogyan erősödhetne a nemzeti parlamentek beleszólása az EU ügyeibe.

A közvélemény-kutatások szerint Nagy-Britanniában fej fej mellett áll az EU-ban maradást, illetve a kilépést támogatók tábora. A londoni kormány képviselői Európa-szerte ezekkel az adatokkal házalnak az uniós fővárosokban, hogy bizonyítsák: Cameron nem blöfföl, amikor reformokat akar a szigetország uniós tagságának fenntartása érdekében.

A brit kormányfő a csúcsértekezleten is emlegette a felmérések eredményeit. A szakértők többsége és nagyon sok politikus, köztük Angela Merkel is az EU jövője szempontjából katasztrófának tartanák Nagy-Britannia kilépését.