A találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást.

Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban - derül ki az MTI tudósításából.

Kapcsolódó

Enyhült a nyomás?

Szakemberek szerint ez lényegében azt jelenti, hogy eddig döntenie kellene, hajlandó-e részt venni a május végi európai parlamenti választásokon. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján megállapodás nélkül esne ki az Egyesült Királyság.

Ezzel a kéthetes, feltétel nélküli halasztással valamelyest enyhült a nyomás, a britek némi levegőhöz jutottak - mutatott rá egy uniós diplomata.
Theresa May brit miniszterelnök ugyanakkor a brit EU-tagság március 29-én esedékes megszűnésének június 30-ig terjedő elhalasztását kezdeményezte szerdán.

Mi lesz az ír-északír határral?

A csúcson jóváhagyták emellett azokat a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében fogadott el márciusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May.

A huszonhetek leszögezték, hogy nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Kiemelték, minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt.

Végezetül felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük az úgynevezett kemény, vagyis a megállapodás hiányában bekövetkező brexit esetére is.

Egyhangú volt a döntés

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, és ezt később Theresa May is elfogadta. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében a tagországok - beleértve Nagy-Britanniát - egyhangú döntéssel állapodhatnak meg a hosszabbításról.

"Április 12-ig minden lehetőség nyitva marad: a rendezett és a rendezetlen kiválás, a hosszú halasztás, illetve a kilépési szándék visszavonása" - mondta. Hozzátette, a hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon. Továbbá elmondta, sokkal jobb volt az ülés hangulata, mint várta, konstruktív tárgyalást folytattak a jó szándék és az elkötelezettség szellemében.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az általa februárban említett pokolbéli külön helyet ki kellene-e terjeszteni azon brit parlamenti képviselők számára is, akik nem szavazzák meg jövő héten a kiválási szerződést, az Európai Tanács elnöke tréfásan azt válaszolta, hogy

Ferenc pápa szerint a pokol még üres, tehát sok ott a hely.

Jean-Claude Juncker kijelentette, az Európai Unió mindent megtett, amit csak lehetett, hogy segítse a londoni ratifikációt, mást már nem tud felajánlani.

"Reméljük, hogy az egyezményt jóváhagyja majd a brit parlament, de akármi is történik, az EU készen áll minden eshetőségre, a legrosszabbra is" - emelte ki.

Az első naptól kezdve egységesek vagyunk. Mindent megtettünk, ami módunkban állt

- hangsúlyozta. Meghozták a szükséghelyzeti intézkedéseket az úgynevezett kemény brexit esetére, így ez sem okozhat fennakadásokat - tette hozzá.