Megállapodásra jutottak az euróövezeti országok pénzügyminiszterei arról, hogy megkérik a Görögországnak hitelező magánbankokat, fogadják el a görög államadósság legalább felének a leírását (haircut) - közölte egy diplomáciai forrás. Tájékoztatása szerint a megállapodás péntek este született meg a miniszterek brüsszeli találkozóján.

A forrás szerint ezentúl ezen álláspontból kiindulva folytatják a tárgyalásokat a bankszektor képviselőivel. A megbeszéléseknek a tervek szerint legkésőbb a jövő szerdai euróövezeti csúcstalálkozóig eredményre kell vezetniük.

Amint arról beszámoltunk, az ECB/EU/IMF elemzése szerint a hitelezőknek legalább 60 százalékos haircutot is el kellhet viselniük annak érdekében, hogy a GDP 110 százaléka alá csökkenjen, azaz hosszabb távon fenntarthatóbb legyen a görög adósság. Az ECB ugyanakkor nem ért ezzel a szcenárióval, szerinte ugyanis a magánhitelezők visszautasíthatják, hogy ekkora áldozatot hozzanak önkéntesen.

Közelebb van a kompromisszum

Közelebb kerültek az euróövezeti országok a zóna pénzügyi stabilitásának garantálását javító intézkedéscsomagra vonatkozó kompromisszumhoz a pénteki brüsszeli pénzügyminiszteri találkozón - derült ki az ülés utáni közlésekből.

Legbeszédesebben Francois Baroin francia pénzügyminiszter nyilatkozott, aki értésre adta, hogy országa nem ragaszkodik hajlíthatatlanul a pénzügyi stabilitási alap továbbfejlesztésével kapcsolatos javaslataihoz, köztük ahhoz, hogy ezt az eszközt alakítsák át bankká.

A találkozó előtti közlések szerint a továbblépés egyik legfőbb akadálya, hogy a két vezető euróövezeti állam - Németország és Franciaország - között nincs egyetértés a pénzügyi mentési eszközként is szolgáló alap megerősítését illetően.

Az ülésről távozóban az osztrák Maria Fekter is megerősítette, hogy az alap átalakítására vonatkozó elképzelések két opcióra szűkültek. EU-források szerint a két lehetőségről az állam- és kormányfők vasárnapi ülésén próbálnak majd meg döntésre jutni.

Görögország a téma

A pénteki találkozón a beszámolók szerint a legnagyobb teret a csomag harmadik elemének, Görögország segítésének szentelték. A megbeszélés középpontjában a görög adósságválság rendezésének lehetőségei, az ország támogatását szolgáló újabb pénzügyi csomag és a kiterjedés veszélyének elhárítása állt.

Hivatalos közleményben a tárgyalásokról a miniszterek csak annyit jelentettek be, hogy eldöntötték: uniós részről jóváhagyják a következő, 8 milliárd eurós hitelrészlet folyósítását Athénnak. Megállapították azt is, hogy az országban továbbra is rendkívül nagyok a gazdasági kihívások. A tavaly eldöntött, 110 milliárdos EU/IMF keret hatodik részletének átutalására november első felében sor kerülhet, amennyiben a Valutaalap is áldását adja. Utóbbi pénteken jelezte, hogy csak az EU-csúcs után szignálja a folyósítást. A Valutaalap arra hivatkozik, hogy az EU túl optimistán ítéli meg a görög adósságok kezelésének lehetőségét, ezért meg akarja várni a csúcsot, hogy világosabb képet kapjon a helyzetről.

Az Európai Bizottság ötpontos programterve - amelynek mentén a mostani kormányközi tárgyalások is folynak - tartalmaz még az unión belüli gazdasági együttműködés és koordináció fokozására irányuló elképzeléseket. Ezekről kiemelten várhatóan a kormányfői megbeszéléseken esik majd szó.

A maratoni tárgyalássorozat szombaton a pénzügy- és külügyminiszterek 27-es körű találkozóival, illetve az Eurogroup újabb ülésével folytatódik. A kormányfői értekezlet vasárnap délelőtt kezdődik, és a tervek szerint még aznap befejeződik, bár egyes döntések várhatóan csak a szerdai második euróövezeti fordulóban születnek majd meg.

Ma és holnap is tanácskoznak

Ezt megelőzően azonban - ma - még a teljes Európai Unió pénzügyminiszterei is tanácskoznak, továbbá a 17 euróövezeti ország miniszteri csoportja (Eurogroup) folytatja a szűkebb körű egyeztetéseket.

A pénteken kezdődött, és várhatóan csak a jövő szerdai, második euróövezeti csúcsértekezlettel véget érő, legmagasabb szintű brüsszeli tárgyalássorozat fő célja, hogy olyan csomag szülessen, amely magában hordozza a nemzetközi pénzügyi válságból való kilábalás programját, tartós garanciát jelez az adósságválság kiszélesedésének elkerülésére és enyhítésére, és mindezek által meg tudja nyugtatni a pénzügyi piacokat.

A legfontosabb kérdések: EFSF és bankfeltőkésítés

Egybehangzó helyszíni közlések szerint a legfontosabb kulcselem a csomagban a stabilitási alap. Franciaország azért szeretné, ha az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) úgy működjön, mint egy bank, mert így az EFSF hozzáférhetne az Európai Központi Bank (ECB) forrásaihoz, azokat felhasználva támogathatna bajba jutott euróövezeti tagországokat. Az ECB, az Európai Bizottság és a német kormány azonban elutasítja a javaslatot, arra hivatkozva, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes lenne, ha az EKB pénzét a tagállamok finanszírozására fordítanák.

A csomag másik kulcseleme a bankok feltőkésítése. Erről a miniszterek és a kormányfők is elsősorban huszonhetes körben kívánnak tárgyalni, mert ez közvetlenül érinti az euróövezeten kívüli tíz EU-tagállamot is. Pénteki jelzések szerint ebben a kérdésben már szintén közel a kompromisszum.