Már nem csupán ismert befektetők, például Kyle Bass a Hayman Capital Management alapítója és Soros György fogalmaznak meg komoly aggályokat a kínai gazdaságban megfigyelhető eladósodás miatt, hanem jelentős tanácsadó szervezetek és kutatóintézetek is ilyen tartalmú kutatási eredményeket tesznek közzé. Ami még fontosabb: úgy tűnik, a pekingi vezetésnél is megszólalt a vészcsengő.

A sorban nem elsőként a Moody's jelentette meg számait - derült ki a CNBC cikkéből. A hitelminősítő a GDP 280 százalékára teszi a kínai gazdaságban felhalmozódott adósságot, amelynek jelentős része az államhoz kapcsolódó szervezeteket terheli. Az államadósság ugyan csak a GDP 40 százaléka, de az állami tulajdonú vállalatok tartozásai a GDP 115 százalékán állnak.

Leírni, befejezni!

A Moody's becslése szerint a GDP 20-25 százalékának megfelelő követelés behajthatatlan. Ennek jó része állami cégeknél ketyeg, így a tulajdonos, a kormány is felelőssé tehető a tartozások kifizetéséért. Peking azzal enyhítheti a terhet, hogy összeolvadásra kényszerít vállalatokat vagy összezsugorítja azokat.

Szintén e heti hír, hogy a kínai értékpapír-piaci felügyelet megtiltotta a tőzsdén jegyzett cégeknek a profiljuktól idegen ágazatba illeszkedő részvénykibocsátást. A saját házuk táján bajban lévő feldolgozóipari cégek ugyanis rákaptak arra, hogy profilbővítésre - elsősorban a technológiai ágazatba való "betörésre" - kérnek pénzt a befektetőktől.

Gyakran látványos névváltoztatással kápráztatják el a piacot, miközben valójában korábban felhalmozott adósságaik törlesztéséhez igyekeznek forrást szerezni - trükkösen. A hatóság attól tart, hogy ha ez a folyamat beindul, akkor technológiai befektetési lufi fúvódhat fel a börzén.

Baj van, elvtársak!

További fejlemény, hogy a Kínai Kommunista Párt lapja első oldalas interjút közölt egy meg nem nevezett befolyásos vezetővel, aki az eladósodásból finanszírozott befektetéseket az "eredendő bűn" fogalomkörébe sorolta. Emellett felhívta a figyelmet az adóssággal járó külső és belső kockázatokra.

A kódolt üzenetek megfejetésével foglalkozó szakértők a nyilatkozatból azt a következtetést vonták le, hogy a pekingi vezetés is elérkezettnek láthatja az időt a részvény- és kötvénypiacot, illetve az ingatlanpiacot is érintő probléma orvoslására. A hitelek leépítése politikai prioritássá válhatott Kínában.

További vészjelek

Kínában a rossz hitelek állománya tízszerese annak, amennyi a kormányzati statisztikában szerepel és a kormánynak nincsen stratégiája arra, hogyan kezelje ezt a problémát - állította a hét elején CLSA, Ázsia legrégebbi pénzügyi szolgáltató szervezete.

A behajthatatlan hitelekkel kapcsolatos probléma fékezni fogja a gazdaságot, még sincs rá egyelőre válasz - idézte a MarketWatch Francis Cheungot a szervezet stratégáját. Cheung becslése szerint az ilyen követelések elérhetik a teljes hitelállomány 15-19 százalékát, miközben a hivatalos pekingi becslés 1,6 százalékra teszi ezt az arányt.

Még nagyobb lehet

Néhány héttel korábban látott napvilágot Charlene Chu, az Autonomous Research Asia kutatójának becslése, amely 22 százalékra teszi a behajthatatlan kölcsönök arányát. Chu régóta hangoztatja aggályait.

A barrons.com-nak adott interjújában külön kiemelte az úgynevezett vagyonmenedzsment termékeket, amelyekben a bankok sokszor bajban lévő vállalatok hiteleit csomagolják újra, majd értékesítik lakossági befektető ügyfeleiknek. Chu szerint a kínai pénzügyi rendszer ketyegő bomba.

A 22 százalékos arányt egyébként 11 további ország ismert hitelproblémáinak összehasonlításával számolták ki. Ezek között Svédország és Norvégia 80-as évekbeli, Mexikó, Thaiföld és Korea 90-es évekbeli, az USA, Görögország, Spanyolország és Írország 2000-es évekbeli, illetve Japán 1985-1997 közt kialakult súlyos gondjai szerepeltek.

Még egy "vészmadár"

A CLSA álláspontja visszhangozza számos hedge-fund-menedzser véleményét. Egyikük az említett Kyle Bass, aki az elmúlt hónapokban többször beszélt arról, hogy Kínában riasztóan magasra szöktek az adósságok. Bass a jüan értékvesztésére játszó üzleteket kötött, mert arra számít, hogy a hitelprobléma súlyosbodásával romlani fog a gazdaság helyzete. Szerinte a kínai bankok nincsenek kellőképpen feltőkésítve.

Soros arról beszélt április második felében, hogy a kínai hitelhelyzet a 2007-2008-as egyesült államokbeli állapotokra, azaz a pénzügyi összeomlás előtt helyzetre emlékeztet. Szerinte az új bankhitelek java behajthatatlan követelések újrafinanszírozását vagy csődben lévő vállalatok életben tartását szolgálja. További gond, hogy a bankok egymásnak hiteleznek, ami még átláthatatlanabbá teszi a helyzetet.

A magyar származású üzletember szerint egy-két évig még el lehet fedni a problémát, ám a helyzet exponenciális ütemben romlik. A befektető korábban kivívta a kínai politikusok bírálatát, miután jelezte: olyan súlyosnak látja a gazdasági bajokat, hogy a jüan értékvesztésére játszik.

Az IMF is beszólt

A CLSA és Chu álláspontját osztja az IMF is, amely a múlt hónapban publikát tanulmányában 15,5 százalékra becsülte a kockázatos hitelek állományát, amely értéke csillagászati nagyságú lehet: elérheti 1,3 ezer milliárd dollárt.

A Valutaalap megállapította azt is., hogy a kereskedelmi bankok kockázatos vállalati hitelei gyorsan gyarapodnak, és bár jelenlegi szintjük még menedzselhető, ez hamarosan megváltozhat, ha a hatóságok továbbra sem avatkoznak be a kezelhetetlen eladósodás megelőzőse érdekében.

Ezzel lesz egy kis gond: a pekingi vezetés látva a lassuló GDP-növekedést továbbra is ösztönző gazdaságpolitikát folytat - emlékeztet a MarketWatch. Az első negyedévben éves összehasonlításban 6,7 százalékkal bővült a kínai gazdaság, ami a 2009-es világgazdasági recesszió óta a leggyengébb adat. A feldolgozóipar beszerzési menedzserindexe alig van a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos határ felett.

Egyre rosszabb

A gazdaságösztönzés hatékonysága rohamosan csökken. A bővülés minden egységének eléréséhez négy egység új hitelre van szükség - fejtegeti Cheung, aki szerint Kína államadóssága a GDP 300 százalékára nő 2020-ra a 2014-es 250 százalékról.

És ez még nem minden. A Wall Street Journal tudósított arról, hogy idén eddig 22 százalékkal nőtt azoknak a kínai vállalatoknak a száma, amelyek nem képesek visszavásárolni kötvényeiket. Ezek közül számos állami vállalat, ami azt mutatja, hogy a kormány egyre kevésbé hajlandó kivakarni a bajból a megroggyanó állami cégeket.

Végső stádium

Jim Chanos, a Kynikus Associates alapítója szintén évek óta arra figyelmeztet, hogy Kína az összeomlás felé halad egyszerűen azért, mert hitellel táplálja gazdaságát. Szerinte a ma felvett hitelekből egyre inkább korábbi kölcsönöket törlesztenek, illetve veszteségeket finanszíroznak.

Egyetért ezzel Chu is, aki rámutat, hogy a hitelek jelentős része megy el a korábbi kölcsönökkel kapcsolatos adósságszolgálatra. Ez tart életben számos bajokkal küszködő vállalatot. Az új hitelek további nagy hányada vergődő cégek és önkormányzatok folyó fizetéseit finanszírozza, ami, ugye nem ígér hosszabb távú hasznot, és így súlyosan rontja a befektetési eszközök minőségét.