Az elmúlt két és fél évben, ami a 2016. június végi brit függetlenségi népszavazás óta eltelt, nehéz időket élt meg az angol font - kezdi áttekintését a BBC. A brit valuta árfolyama a dollárral és más jelentős devizákkal szemben érezhetően gyengült és kisebb-nagyobb hullámcsúcsokat és völgyeket is megjárt. (Kivételt az olyan mélyrepülést produkáló valuták jelentettek, mint a török líra és az argentin peso.) Az első reakció a referendum után jelentős gyengülés volt, és ahogy közeledik a kilépés 2019. március 29-ei időpontja további hullámzást jósolnak a szakértők.

A brit fizetőeszköz 2015 és 2016 fordulóján még megközelítette a 1,6 dollár/fontos árfolyamot, ám ahogy közeledett a népszavazás, azaz 2016 közepére óvatossá váltak a befektetők. A referendum idején már picit 1,5 dollár/font alatt járt a kurzus, majd a váratlan végeredmény, az EU-s kilépést támogató szavazók többségbe kerülése az 1,3-as szint alá lökte az árfolyamot.

Ezt további gyengülés követte: a mélypontot 2016 és 2017 fordulóján valamivel az 1,2 dollár/fontos árfolyam fölött érte el a brit valuta. Később erősödés kezdődött, 2018 közepén bőven az 1,4 dollár/fontos kurzus felett is járt a font, majd az év végére visszagyengült az 1,3-es szint alá, és jelenleg is itt tanyázik.

Mi a következmény?

A pénzügyi tankönyvek alapszabálya szerint a valuta gyengülése azt jelenti, hogy az érintett országba importált termékek és szolgáltatások drágulnak, míg az exportáltak olcsóbbá válnak. A kép azonban bonyolultabb ennél, hiszen azok a cégek, amelyek kiviszik a termékeiket egyben be is hoznak nyersanyagokat, alkatrészeket és részegységeket.

Nemcsak a cégek importköltségei ugrottak meg, hanem azok a brit nyugdíjasok is sokat buktak, akik külföldre költöztek, mert úgy gondolták, hogy a jó, erős fontban kapott nyugdíjukból olcsóbban élhetnek ott, mint hazájukban, ők nagyon megjárták a nemzeti valuta gyengülésével.

Ahogy azok a kint élő magyarok is megsínylették a gyenge fontárfolyamot, akik kinti keresetük egy részét hazautalják Magyarországra. A brexit szavazás előtt 373 forintos kurzuson is volt 2017-ben a brit valuta, aztán a 331-es szintet is megjárta, míg mostanra 359-360 között ingadozik a váltás.

A font - és más valuták - árfolyamát azonban az utóbbi időben nem csupán a gazdasági mutatók alakulása mozgatja, hanem a politika is. A politikai bizonytalanság fokozódása felgyorsította a valutakereskedést, azaz gyorsabban követik egymást az adásvételek, ami a korábbinál erőteljesebben rángatja az árfolyamot.

Ha a politikai bizonytalanságot rossznak tartjuk, akkor jó tudni, hogy a legrosszabb forgatókönyv ezzel kapcsolatban a kemény brexit lenne - mondta a BBC-nek Jane Foley, a Rabobank vezető devizastratégája. A magyarázat egyszerű: ha az Egyesült Királyság válási megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, annak súlyos gazdasági következményei lennének, de senki sem tudja pontosan, hogy mennyire súlyosak.

Mi várható most?

Ameddig nem alakul ki a szigetország uniós kilépésének végleges forgatókönyve, addig a szakértő szerint minden egyes brit belpolitikai fejlemény érezhetően befolyásolni fogja a font értékét. A következő lépés a kormány és az EU válási megállapodásának kedd esti parlamenti szavazása lesz, amivel kapcsolatban a piaci megfigyelők bonyolult lehetőségeket vázolnak fel.

A brit valuta nem csupán a szavazás végkimenetelét érzi majd meg, hanem azt is, hogy milyen többséggel utasítják el a képviselők a javaslatot, ha - amint az várható - ezt teszik, vagy hogy váratlanul elfogadják-e azt. Ha sokkal többen lesznek a nemmel szavazók, az erőteljesebb fontgyengülést hozhat, a már amúgy is elég halvány árfolyamhoz képest - mondja Gregory Thwaites, a közgazdász-kutató.

Mi lesz ezután?

Ha átmegy a kormány előterjesztése az rallyt, azaz akár ötszázalékos fonterősödést hozhat a dollárral szemben - véli Simon Harvey piaci elemző. A szakértő úgy látja, hogy miután Theresa May decemberben elhalasztotta a szavazást, mert úgy vélte, súlyos vereséget szenvedne, most sem sok az esélye, hogy átmegy a javaslat a parlamentben. Hussein Sayed az FXTM pénzügyi szolgáltató cég vezető stratégája felhívja a figyelmet arra, hogy immáron nem a parlamenti szavazás a legfontosabb tényező, ami a font árfolyamát meghatározza, hanem az, hogy mi következik utána.

A lehetőségek elég széles skálán mozognak kezdve attól, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, ami vagy átmegy, vagy nem, azaz vagy lesznek új parlamenti választások, vagy nem, egészen addig, hogy a kormány kéri az uniós alapszerződés 50. cikkelye szerinti kilépés dátumának kitolását március végéről mondjuk júliusig. Egy újabb függetlenségi népszavazás is benne van a pakliban, amelynek többféle kimenetele lehet. Összességében a befektetők várakozó álláspontra helyezkedtek, halogatják fontvásárlási, illetve -eladási döntéseiket.