Az Európai Bizottság arra készül, hogy hozzájárulásaik emelésére kéri az uniós költségvetés nettó befizető tagállamait. Az EU végrehajtó és döntés-előkészítő szervezete szerint a 2020-as évek első felében is fenn kell tartani az unió pénzügyi erejét és olyan területek is vannak, elsősorban a migráció, amelyre többet és másként kell költeni, mint korábban - derül ki a Financial Times (FT) cikkéből.

A 2021 és 2027 közötti bevételekről és kiadásokról folytatott vita, amelyet a februári csúcsértekezleten kezdenek el, várhatóan az uniós tagállamok legkeményebb csatáját hozza 2018-ban. Az egyik térfélen az olyan nagy nettó befizetők állnak, mint Franciaország és Németország, a másikon a nagy nettó haszonélvezők, például Lengyelország és Magyarország - emeli ki az FT.

Hosszú meccs lesz

A meccs nem 90 percig tart. A mostani, 2014-2020-a büdzsét, amelynek végösszege 960 milliárd euró lett 18 hónapos vitában fogadták el, a téma számos EU-csúcsértekezlet napirendjén szerepelt. Jellemző, hogy az összeg az Egyesült Királyság nyomására lett kevesebb 1000 milliárd eurónál, és az egyik fő problémát most az jelenti, hogy a brexit miatt 2021-től kiesik a britek évi 10 milliárd eurós befizetése.

Eközben a többet kellene költeni a migráció kezelésére, illetve az eurózóna integrációjának elmélyítésére. Befolyásolja a vitát, hogy a nettó befizető nyugati tagállamokat felbosszantotta, hogy a keleti-közép-európai országok elzárkóztak a bevándorlás terheinek megosztásától, továbbá egyes régiós országok korlátozták a jog uralmának érvényesülését.

Ezt is azt is

Brüsszel "bölcs háziasszonyként" mosta azt ajánlja a tagországoknak, hogy részben megtakarításokkal, részben a befizetések növelésével ellensúlyozzák a kiesést. Elsősorban a legnagyobb nettó befizető, Németország nyomására eddig az EU közös bruttó nemzeti jövedelme (GNI) maximum egy százalékát osztották újra uniós szinten. Kérdés, hogy az érintett országok hajlandóak-e 1,1 vagy 1,2 százalékra emelni ezt a limitet - az EU jogrendje az EU-s GNI 1,23 százalékában szabja meg a közös költségvetés plafonját.

Szemben az évtized elejével, amikor az eurózóna adósságválságának kellős közepén kezdődtek a tárgyalások a hosszú távú büdzséről, most nincs szorító gazdasági helyzetben az EU - emlékeztet Eulalia Rubio, a Jacques Delors Institute elemzője. A nettó befizetők várhatóan nem fognak ragaszkodni az egy százalékhoz.

A nagy kérdés

Ehelyett fontosabbnak tarthatják a költségvetés felhasználását, mármint azt, hogy milyen szabályok szerint, milyen módszerekkel költik el a tagországok a közös büdzsé forrásait. Hollandia és Svédország, két nettó befizető például az FT értesülései szerint erősen "gyúr" erre a kérdésre.

A várakozások szerint a költségvetés körüli vita be fog ágyazódni az EU jövőjével kapcsolatos tárgyalásokba. Németország biztos akar lenni abban, hogy minden ország - köztük Lengyelország és Magyarország is - betartja az EU alapértékeit, például a jog uralmának érvényesítését cserébe azért, hogy jelentős pénzügyi támogatást kap az EU-tól.

Varsóban és a többi olyan kelet-közép-európai országban, amely még nem vezette be az eurót attól tartanak, hogy Berlin és Párizs át akarja majd csoportosítani a pénzek jelentős részét azokhoz a tagállamokhoz, amelyek elindulnak az eurózóna felé vezető úton. Ez például nem szerepel a jelenlegi magyar kormány elfogadott céljai között.

Átcsoportosítások

Az egyik legkényesebb kérdés a migráció ügye. A büdzsé erre fordítható részét úgy akarják kialakítani, hogy központosítják a jelenlegi forrásokat. A cél várhatóan az lesz, hogy a bevándorlással kapcsolatos biztonsági és adminisztrációs teendőket Észak-Afrikában és a Közel-Keleten végezzék el, elkerülve az illegális bevándorlók megjelenését az európai kontinensen.

A költségvetésben más átcsoportosításokat is terveznek, ami érinti majd azokat a pénzeket is, amelyek eddig a magyaroknak jutottak. Günther Oettinger költségvetési biztos azt javasolja, hogy az új célok finanszírozásához szükséges források 80 százalékát új befizetésekből hozzák össze, a maradék 20 százalékot azonban más területeken elért megtakarításokból kellene előteremteni.

A nyitókép forrása: Shutterstock.com.