Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Központi Bank (ECB) Cipruson tartja kamatdöntő ülését, ahol a várakozások szerint a gazdasági előrejelzésének frissítése mellett részleteket közölhet a január 22-én bejelentett több mint 1000 milliárd eurós új eszközvásárlási programjáról, ami főleg államkötvényvásárlást jelent. A várakozások szerint az irányadó rátát változatlanul 0,05 százalékon hagyja - vagy legalábbis nulla közeli szinten.

Az ECB QE programjának januári bejelentése alapján az euróövezeti jegybank havonta 60 milliárd euró értékben vásárolhat vállalati- és államkötvényeket 18 hónapon át az eurózónás defláció elkerülése érdekében. Annak részletei derülhetne ki a csütörtöki ülést követő tájékoztatón, hogy az ECB és a helyi jegybankok hogyan is fogják kivitelezni ezt a hatalmas piaci intervenciót - írja a The New York Times (NYT). Elemzők szerint ennek kivitelezése a negatív kamatkörnyezetben nehézségekbe ütközhet.

Nagy meglepetést okozna, ha a kormányzótanács újabb jelentős intézkedést jelentene be márciusra - fogalmazott Ben May az Oxford Economics szakembere, aki szerint ehelyett a valutaövezeti jegybank a szuverén kötvények vásárlását fogja megkezdeni, ami végső soron az ECB QE-programjának a gerincét jelenti.

Az ECB emellett friss gazdasági előrejelzést is ad majd az eurózónáról. Vitor Constancio, az ECB alelnöke már jelenzte, hogy a növekedési kilátásokat várhatóan felfelé korrigálják az eurógyengülés, a csökkenő energiaárak és a gazdsági reformok pozitív hatásai nyomán. A Nomura elemzői szerint a növekedést 1 százalékról 1,3 százalékra emelik erre az évre, míg a 2016-os növekedést 1,5-ről 1,7 százalékra javíthatják. Emellett viszont a 2015-ös inflációs kilátásokon vélhetően újra visszavág a jegybank a korábbinál sokkal alacsonyabb feltételezett olajárak miatt. Hivatalos becslés szerint februárban 0,3 százalékra esett a pénzromlás üteme éves szinten.

A napirendi pontok között ott lesz Görögország is a legutóbbi euróznás egyezség után, melynek során meghosszabbították az ország finanszírozását. A görög bankok ugyanis nagyban függnek az ECB finanszírozásától, miközben az euróövezeti jegybank már közölte, hogy a görög államkötvényeket nem fogadja be fedezetként. Ez azt jelenti, hogy a görög bankok kizárólat a rendkívüli tőkejuttatásra (ELA) támaszkodhatnak, ami sokkal drágább, mint a normális jegybanki refinanszírzási lehetőség. Addig viszont, amíg Görögország marad a jelenlegi finanszírozási programban, az ELA tűnik a helyi bankok egyetlen életbenmaradási lehetőségének.

A Wall Street Journal blogja a következő öt dolgot emelte ki, amit a kamatdöntést követő tájékoztatón érdemes figyelni:

  • Mikor indítja a QE-programját az ECB? A januári bejelentéskor az ECB azt közölte minden konkrétum nélkül, hogy márciusban indul a kötvényvásárlás. A nagy kérdés, hogy az ECB azonnal, az ülést követően nekiáll vásárolni, vagy vár a hónap közepéig vagy esetleg a végéig. Minél tovább vár, annál több befektetőkben merülhetnek fel kétségek abban, hogy mennyire elkötelezett az ECB a program kivitelezése mellett.
  • A rugalmasságra utaló jelek. Havonta 60 milliárd eurónyi kötvényvásárlás legalább 2016 szeptemberéig - vélhetően faggatni fogják Mario Draghi ECB-elnököt a cél elérését illetően, illetve hogy mennyire kapnak szabad kezet a nemzeti bankok az eszközvásárlásban.
  • Mit értékelnének sikernek? Az ECB azt mondta a múlt hónapban, hogy addig folytatják a programot, míg nem látnak egy olyan tartós kiigazítást az inflációs pályában, amely összhangban van az ECB közép távú 2 százalékos céljával. Elemzők azt fogják sasolni, hogy mit is ért Draghi a "tartós kiigazításon".
  • Milyenek a gazdasági kilátások az ECB szerint? A jegybank friss előrejelzése arra mutathat rá, hogy az ECB szerint a csökkenő olajárak mennyiben segíthetik a valutaövezet gazdaságát.
  • Mi lesz az üzenek a görögökkel kapcsolatban? A múlt hónapban az ECB bejelentette, hogy nem fogadja be a görög államkötvényeket ECB-hitelek fedezeteként, amelynek következményeként a görög bankok rákényszerültek a drágább ELA igénybevételére. A tájékoztatón vélhetően azt próbálják majd meg kihúzni Draghiból, hogy az ECB mikor állíthatja vissza ezt a kivételt.