Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a britek megijedtek attól a lehetőségtől, hogy országuk egyik napról a másikra teljesen függetlenné válik az Európai Uniótól. Többségük két évvel ezelőtt még éppen erre szavazott és a kemény brexit pártján álló konzervatív politikusok most is efelé taszigálják az Egyesült Királyságot - emlékeztet a CNBC.

A YouGov közvélemény-kutató intézet három választási lehetőséget adott a megkérdezettnek: maradjon-e az ország az EU tagja, vagy lépjen ki az EU-ból egy válási megállapodással, vagy hagyja hátra az uniót ilyen egyezség nélkül. Az első lehetőségre a válaszadók fele, a másodikra 17, a harmadikra 33 százalékuk válaszolt igennel.

Nagy különbség

Ezek azonban csak az emberek elsődleges preferenciáit tükrözték. Ha figyelembe vesszük, hogy a három lehetőségből mit támogattak a második helyen, és ennek alapján szétosztjuk a legkisebb támogatottságot kapott opcióra szavazó válaszadókat, akkor az jön ki, hogy a maradásra (első vagy második helyen) a megkérdezettek 55 százaléka mond igent, míg a távozásra 45 százalékuk.

A három választási lehetőséget felkínáló referendum lehetősége - amit Justine Greening volt konzervatív miniszter vetett fel - nem nyerte el az emberek tetszését. Csak 36 százalékuk venne részt szívesen egy ilyen népszavazáson, míg 47 százalékuk ellenzi az ötletet.

Ezzel egyidejűleg egy újabb függetlenségi népszavazás kiírását a válaszadók 40 százaléka támogatná, ami három százalékponttal több a június végi aránynál. Ugyanakkor 42 százalékos aránnyal még mindig többségben vannak az újabb referendumot elutasítók.

Előnyben az ellenzék

A felmérésből az is kiderült, hogy az ellenzéki Munkáspártra az emberek 41 százaléka adná a voksát, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, míg a kormányzó konzervatívokra csak 36 százalékuk. (Nagy-Britanniában tisztán a győztes mindent visz elvén alapuló, azaz a lehető legkevésbé arányos választási rendszer üzemel.)

A szakértők ezt az eredményt a kormány egyhetes vesszőfutásának tudják be. Theresa May miniszterelnök új brexitterve, amely részben, az áruk forgalmazása terén a EU vámuniójában tartaná az Egyesült Királyságot elfogadhatatlan a kemény brexit híveinek. A hozzájuk tartozó miniszterek egy része lemondott és a legutóbbi parlamenti szavazáson olyan módosító indítványokkal egészítették ki a koncepciót, amelyek gyakorlatilag kizárják a vámunió minden formáját, azaz az ellenkezőjére fordítják a stratégiát. (Johnson szerint May alkalmas miniszterelnök a brexitre - ezt a cikket olvasta?)

Felejtsék el!

Az egyik ilyen módosítás, amely szerint szét kell választani az EU és az Egyesült Királyság áfakivetési és -elszámolási rendszerét, kicsapta a biztosítékot a British Chamberes of Commerce (BCC) szakmai kamaránál, amely szerint ez a lehetőség időzített bomba. Részben azért, mert a különböző áfákból fakadó különböző árak miatt óriási csempészet alakulhatna ki emiatt az ír-észak-ír határon, amit csak pengés drótkerítés felhúzásával lehetne megállítani.

Részben pedig azért, mert így a bri-EU határt átlépő termékekre azonnal ki kellene vetni az áfát - ahelyett, hogy a jelenlegi rend alapján utólag, az értékesítés után számolnák el azt -, ami azzal járna, hogy a cégeknek meg kellene előlegezniük az adó befizetését. A BCC szerint sok kisebb vállalat kellő tőke hiányában nem lenne erre képes és a nagyok is pokolba kívánnák, hogy az áfafizetés köti le a pénzüket.

A miniszterelnök elkerülte a legnagyobb veszélyt, nevezetesen, hogy a parlament kötelezze kormányát az EU és az Egyesült Királyság vámuniójának fenntartására, ha január végéig nem sikerül válási megállapodásra jutnia az EU-val, ami fordulat lett volna ahhoz képest, hogy a kormány a lehető legnagyobb függetlenség visszaállításának pártján áll. Ugyanakkor a szavazók és a vállalati kamarák hangulata egyre határozottan átfordulni látszik a függetlenségtől az EU-tagság fenntartása felé.

A fotó forrása: Shutterstock