Tavaly év elején Finnországban elindult egy nagy visszhangot kiváltó projekt, amely eredményeit nagyon sokan kíváncsian várják, és amelyben megoldást látnának az átalakuló gazdaságok jövőbeli problémáira. A kísérlet keretében 2000 finn havonta rendszeresen kap körülbelül 560 eurót az államtól adómentesen, minden feltétel nélkül két éven át. A résztvevők a 25-58 éves korosztályból kerülnek ki, mindannyian munkanélküliek és a finn társadalombiztosítási intézet, a Kela, véletlenszerűen válogatta ki őket. A program célja, hogy a jelenlegi meglehetősen nagy költséggel működő, merev rendszert leváltsák egy munkára jobban ösztönző modellre.

Miután az FNA globálisan is egyre több fórumon előkerült, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve a  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) részletes elemzéseket készített, utóbbi kifejezetten Finnországra szabott forgatókönyvekkel.

Fordulat?

Míg nemzetközi téren nagyok a várakozások a projekttel kapcsolatban - miután erre sokan a szociális jóléti programok forradalmasításaként is tekintenek -, Finnországban a döntéshozók kezdik behúzni a féket - írja a Business Insider -, és egy teljesen új irányba szeretnék vinni a projektet.

A kormány jelenleg olyan változtatásokat hajt végre, amelyek a rendszert távolabb viszik az alapjövedelemtől - mondta a svéd Svenska Dagbladet című napilapnak Miska Simanainen, a Kela kutatója a Business Insider szerint.

Az eredeti terv az volt ugyanis, hogy a pilot programot 2018 elején kiterjesztik és a munkanélküliek mellé aktív dolgozókat is bevonnak, de erre nem került sor - tette hozzá csalódottan a Kela kutatója. Így, az aktívak bevonása nélkül azonban a kutatók nem tudják azt tanulmányozni, hogy az alapjövedelem lehetővé tenné-e a karrierváltást vagy új egy új képzésben való részvételt is.

Két év túl rövid idő arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjanak le egy ilyen nagy kísérletből - vélekedett az alapjövedelemmel kapcsolatos kísérlet egyik szakérétője, Olli Kangas professzor az Yle finn közszolgálati adónak. Véleménye szerint több időt és pénzt kellene biztosítani arra, hogy megbízható eredményekre lehessen jutni a projekt alapján.

Tech cégek is emlegették már

Az elmúlt években technológiai vállalkozások is felszólaltak a feltétel nélküli alapjövedelem mellett, köztük olyanok, mint a Tesla-vezér Elon Musk, a Facebook társalapítója, Chris Hughes vagy a Google jövőkutató mérnökigazgatója, Ray Kurzweil - jegyzi meg a Business Insider. Kurzweil egy idén megrendezett TED konferencián azt jósolta a jövőbeli "ingyen pénzről", hogy 2030-ra az egész világon elterjed majd és abból nagyon jól meg lehet majd élni. (Az a forma ugyanakkor, amiről ők beszéltek, egyes vélemények szerint egy nem kívánatos variációja lenne az alapjövedelemnek. Erről bővebben itt írtunk.)

A finn pilot program azonban azzal az elképzeléssel szemben, hogy az alapjövedelmet az anyagi hátterétől függetlenül mindenkinek kellene adni, csak a tartós munkanélküiliekre terjed ki. A jelenlegi munkanélküliségi juttatások a finn kormány szerint magasak, a rendszer pedig annyira merev, hogy egy munkanélküli lehet, hogy inkább nem vállal el egy munkát, mert azt kockáztatja, hogy elveszti ezt a bevételi forrását. Egyébként pedig minél magasabb valakinek a keresete, annál kevesebb szociális juttatást kap. Az alapjövedelmet a finn kormány egyfajta ösztönzőnek szánta volna arra, hogy kezdjenek el dolgozni az emberek.

Más megoldást keresnek?

Decemberben azonban a finn parlament megszavazott egy jogszabályt, amely az ország jóléti rendszerét egy teljesen más irányba viszi - mutat rá a Business Insider cikke. Az új "ösztönző modell"  megköveteli az álláskeresőtől, hogy legalább 18 órát dolgozzon három hónapon át, különben a juttatás egy részét elveszíti.

Az új pénzügyminiszternek, Petteri Orpónak már vannak is tervei arra, milyen projekt követné a 2018 decemberében kifutó alapjövedem-pilotot. Ez pedig nem más, mint az úgynevezett universal credit. Ezzel kapcsolatban a Business Insider szerint a pénzügyminiszter a Hufvudstadsbladet című újságnak egy az Egyesült Királyságban 2013-ban bevezetett rendszerre utalt.

Az OECD figyelmeztetett

Bár a Business Insider nem említi, de elképzelhető, hogy a fordulat mögött az áll, hogy a finn kormány megszívlelte az OECD és az IMF tanácsát. Mindkét szervezet elemzése arra figyelmeztetett ugyanis, hogy az FNA-val a finn kormány vélhetően inkább nemkívánatos hatásokkal szembesülhet.

Az OECD két forgatókönyvet hasonlított össze a finn reformtörekvésre válaszul:

  • az egyik a feltétel nélkülil alapjövedelem volt,
  • a másik pedig egy a jelenlegi juttatások szűkítését célzó program, amelynek alapjául a pár éve az Egyesült Királyságban szintén a társadalombiztosítási (tb) rendszer egyszerűsítése miatt bevezetett Universal credit szolgál. Utóbbi jelentősen egyszerűsítette, átláthatóbbá tette a meglévő rendszert azzal, hogy hat rászorultsági alapon járó juttatást vont össze, illetve adókedvezményeket szüntetett meg, valamint a juttatás egy egyszeri (és mérsékelt) összeggel csökken, amint a munkajövedelem aránya emelkedik az egyén bevételében. (Ez az a rendszer, amire a Business Insider szerint a finn pénzügyminiszter utalt.)

Az OECD az elemzések során arra jutott, hogy a Universal credit-szerű reform következetesen javítja a munkavállalási hajlandóságot és csökkenti a rendszer bonyolultságát, miközben korlátozott változást okoz a jövedelemelosztásban és mérsékelt költségei vannak.

Az FNA ezzel szemben szintén felold néhány ösztönzési csapdát, de a költségvetés-semleges kivitelezés jelentős jövedelemadó-emeléssel járna, illetve komoly jövedelem-újraelosztást hozhat, amely viszont növeli az egyenlőtlenséget és a szegénységet.

Megugrana a szegénység

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy az OECD becslése szerint az FNA bevezetése Finnországban az egyenlőtlenség mérésére használt Gini-együttható értékében körülbelül 0,4 százalékpontos emelkedést eredményezne, a szegénységi ráta 11,4-ről 14,1 százalékra ugrana, 150 ezren a szegénységi küszöb alá csúsznának, amelyből 30 ezer gyerek, 50 ezer pedig idős nyugdíjas lenne.

A Universal credit alapján végrehajtott reform esetében ezzel szemben a Gini-együttható 0,9 százalékkal esne, 90 ezer ember kikerülne a szegénységből, így a szegénységi ráta is 1,7 százalékponttal 9,7 százalékra csökkenne - állítja az OECD.

Forrás: OECD

Az OECD ezt azzal magyarázta, hogy az alapjövedelem a mindenkinek járó egységes juttatással túl egyszerű ahhoz, hogy a jelenlegi rendszerhez - vagy a Universal credithez - hasonló jövedelemelosztást érjen el, ahol a juttatás azokat célozza, akiknek a leginkább szüksége van rá.

Az IMF is hasonló következtetésre jutott

Az FNA-val az IMF a tavaly ősszel kiadott Pénzügyi monitor (Fiscal Monitor) című kiadványában foglalkozott részletesen. Ebben megállapította, hogy a fejlett gazdaságokban például egy egy főre eső mediánjövedelem 25 százalékánál meghatározott FNA költségei a GDP 6-7 százalékára, a fejlődő és feltörekvő gazdaságokban pedig a GDP 3-4 százalékára rúgnának.

Az IMF továbbá azt is megállapította, hogy az FNA egy gyenge szociális hálóval rendelkező gazdaságban jó lehet kezdeti megoldásnak, de a fejlett gazdaságokban egy ilyen rendszer fenntartása jelentős adóemelésekkel járhat. Továbbá ott, ahol viszonylag erős a szociális háló, a már meglévő bonyolult rendszer lecserélése az FNA-ra jelentős csökkenést hozna a juttatásokban, sok szegény háztartás jövedelemtől esne el, mindez pedig a szegénység növekedését eredményezheti. (Az IMF és az OECD elemzéseiről részletesebben itt írtunk.)

A finn pilotnak - a fentiek alapján - 2018 decemberében várhatóan vége lesz, az alapjövedelemmel kapcsolatos tapasztalatokról azonban hivatalos eredmény várhatóan 2019-ig nem fog megjelenni.

Képünk forrása: Shutterstock