A kelet-európai régió beleértve Oroszországot és Eurázsiát is kísértésbe ejtő befektetési lehetőségeket kínál. A kelet-közép-európai térség országainak gazdasága három százalékkal bővülhet, ezen belül Romániáé például négy százalékkal, és még Oroszország és Ukrajna is kilábalt a 2014-es válságot követő gödörből - kezdi áttekintését a Financial Times (FT).

A kedvező GDP-növekedés mellett továbbra is érvényesek a régió korábbi vonzó tulajdonságai: sok a képzett munkavállaló, akik bére még mindig alacsony a nyugati fizetésekhez képest, miközben az emelkedő keresetek bővítik a helyiek vásárlóerejét. A mérleg másik serpenyőjében a régió régi bajainak feltámadása, geopolitikai és belpolitikai kockázatainak erősödése van.

Irányváltás

Két évtizeddel ezelőtt úgy tűnt, hogy a régió, ezen belül elsősorban az évezred elején az EU-ba belépett volt szocialista országok átveszik a nyugati piacgazdaságot és liberális demokráciát, kiépítik a jog uralmát biztosító intézményrendszert.

Mostanában azonban olyan államok, mint Lengyelország és Magyarország populista kormányokat üzemeltetnek, amelyek bírálóik szerint leépítik ezt az intézményrendszert és a külföldi tőkével szemben kevésbé barátságos politikát folytatnak. Ez a tendencia a hét végi választások nyomán elérheti Csehországot, ahol várhatóan a szintén populista Andrej Babis milliárdos üzletember alakíthat kormányt.

Romániában a decemberben hatalomra került szociáldemokrata kormány viselkedése 1989 óta nem látott nagy demonstrációkat váltott ki - az ország vezetése el akarta tussolni egyes politikusok korrupciós ügyeit. Egyes befektetők most az kifogásolják, hogy egy törvénytervezet szerint lazítanák a vállalatok irányításával kapcsolatos követelményeket.

Oroszország

Oroszország a 2014-es ukrán válság, ezen belül a Krím félsziget elcsatolása miatt nyugati embargó alá került, ami a hidegháborúra emlékeztető mélységbe szorította le a gazdasági kapcsolatokat. Donald Trump amerikai elnök hatalomra kerülésétől sokan enyhülést vártak, ami nem következett be.

A külföldi befektetők azonban, úgy tűnik, megunták, hogy a lefagyott politikai viszonyok kiengedésére várjanak - derül ki Kirill Dimitrijev, a 10 milliárd dolláros vagyont kezelő Russian Direct Investment Fund igazgatójának szavaiból. Az amerikai befektetők továbbra is érdeklődnek az oroszországi lehetőségek iránt, de a helyi piacokat részesítik előnyben a közvetlen tőkebefektetések helyett - mondja. Emellett Kínából, a Közel-Keletről és Ázsiából is jön a pénz.

Egyik példaként említi a szentpétervári Pulkovói repülőtér esetét, amelyben egy közel-keleti és kínai befektetőkből álló csoport szerzett 25 százalékos részesedést. Az állami tulajdonú Rosznyefty olajtársaságba a CEFC China Energy szállt be 9,1 milliárd dollárral.

Mihail Stiskin, a Polyus aranybányászati cég pénzügyi igazgatója sikerese londoni tőzsdei kibocsátásról számolhatott be. Szerinte a nagyobb politikai kockázat miatt az orosz cégekbe fektetett pénzük után nagyobb hozamot várnak a befektetők, mint más feltörekvő országok vállalatainak részvényei után.

Az orosz gazdaság a várnál jobban alkalmazkodott a nyugati szankciókhoz és az alacsony olajárhoz, amit segített, hogy a jegybank jó érzékkel kezdte lebegtetni a rubel árfolyamát 2014-ben. Az árfolyam-csökkentés és az európai élelmiszerek importjára bevezetett orosz ellenembargó felpörgette a mezőgazdaságot. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban elfogadott, új amerikai korlátozások megtörhetik a gazdaság lendületét.

Lengyelország, Magyarország

Lengyelország és Magyarország esetén más kockázattal kell számolni - vélik az FT szakírói. Minkét ország nacionalista kormánya ellenségesen viszonyul bizonyos ágazatok külföldi befektetőihez, igyekszik helyi ellenőrzés alá vonni ezeket a gazdasági ágakat.

A 2010-ben hatalomra került Fidesz-kormány Orbán Viktor vezetésével "válságadókat" vetett ki a kiskereskedelemre, a távközlésre és az energiaszektorra, amelyekben a külföldi tőke dominált. Emellett bevezette Európa legnagyobb bankadóját, amivel a főként külföldi kézben lévő pénzintézeteket sanyargatta.

Lengyelországban a 2015 óta regnáló radikális jobboldali Jog és Igazságosság kormánya szintén bankadót vetett ki, bár a magyarországinál kisebbet, és megadóztatta a nagy áruházláncokat. Az utóbbit a vele kapcsolatos uniós vizsgálat nyomán visszavonták.

Nahát, hogy mik vannak?

Magyarországon korrupcióellenes civil szervezetek új veszélyre figyelmeztetnek. Eszerint kiemelkedett a gazdaságból egy a Fideszhez közeli gazdag üzletembercsoport, amelyet előnyben részesítenek az állami megrendeléseknél. Martin József Péter, a Transparency International budapesti irodájának vezetője azt mondta az FT-nek, hogy meglepő, ám az üzleti világ úgy gondolja, hogy tud pénzt csinálni ezen a piacon. Igaz, ehhez jó kapcsolatokat kell kiépíteni a kormánnyal és kerülni kell bármilyen egyéb politikai jellegű tevékenységet.

Romániában is lehet rizikó

A régióban évek óta Románia produkálja a legerősebb GDP-növekedést, ami vonzza a befektetőket, ám riasztó jelenségekre hívja fel a figyelmet Greg Konieczny a szocialista rendszer idején elkobozott javakért kárpótlást nyújtó alap (Fondul Proprietatea) portfóliómenedzsere. Ez az alap kisebbségi tulajdonrészeket birtokol állami vállalatokban.

A menedzser elmondása szerint a szociáldemokrata kormány nem sok tiszteletet mutat a vállalatok működését szabályozó törvényekkel szemben, amikor embereket ültet azok vezetőségébe. A politikai lojalitás gyakran fontosabb, mint a hozzáértés és a tapasztalat.

Azt ajánlja a külföldi befektetőknek, hogy olyan cégeket és szektorokat szemeljenek ki, amelyeket a legkevésbé fenyegetnek szabályozási változások, illetve amelyekben viszonylag kevés állami vállalat tevékenykedik. A legkockázatosabbak az úgynevezett stratégiai ágazatok, például az energiaipar és a bányászat. A legkevésbé veszélyesek a fogyasztói szolgáltatások, az egészségügy, a számítástechnika és társaik.

(A nyitókép forrása: Stocksnap.com)