A világ legbefolyásosabb országait (G20) vezető politikusok jó eséllyel csak egy kínos identitásválságot mutatnak majd fel idei idei csúcsértekezletükön - kezdi a G20 november 30-december 1-jei csúcsértekezlete elé időzített cikkét a Bloomberg. Ilyen tanácskozást először 2008-ban, a pénzügyi válság kirobbanását követően hívták össze azzal a céllal, hogy a világ népességének kétharmadát és GDP-jének 85 százalékát képviselő országok vezetői közösen keressenek válaszokat a kibontakozó gazdasági válságra. Ezt megelőzően a G20 keretében csak a részt vevő országok pénzügyi vezetői találkoztak egymással.

A Buenos Airesbe összesereglő politikusoknak lenne éppen közösen megoldandó problémájuk: a világkereskedelem szétzilálódásával fenyegető protekcionizmus, a migráció és a klímaváltozás, ám várhatóan nem az ezekre adandó összehangolt válaszokkal fogják tölteni az idejüket. Ehelyett a süketek párbeszéde a valószínűbb forgatókönyv. Donald Trump amerikai elnök America First! politikája alapozza meg a világ országai közötti szolidaritás szétverését, de nem ő az egyetlen, aki a saját játékát játssza.

Egyedül vannak

Egyedül érezheti magát Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki néhány nappal a csúcsértekezlet előtt kezdett hatalmi politikai játszmába Ukrajnával szemben. Más okból, Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolása miatt hasonló helyzetben lesz Mahamed Bin Szalman szaúd-arábiai koronaherceg - a megfigyelők kíváncsiak ki fog vele kezet kollégái közül Putyinon és Trumpon kívül. Végül a brexitjavaslata elfogadtatásával küszködő Theresa May gondolatai is távol járhatnak majd a konferencia témáitól.

A világ gondjainak tükrében akár értelmes párbeszédet is folytathatnának a G20-csúcs résztvevői, ám aligha ezzel fognak foglalatoskodni. Trump már a világ leggazdagabb országait tömörítő G7 csúcsértekezletén is megakadályozta a közös nevező keresését és az Asia-Pacific Ecnomic Cooperation csúcsértekezlete is eredménytelenül zárul november közepén. Az orosz-ukrán összecsapás után aligha valószínű, hogy a G20-csúcs a multilaterizmusról fog szólni az izolacionizmus helyett.

A tanácskozás szünetében

A csúcsértekezlet érdekesebb eseményei inkább a tanácskozás szüneteiben várhatók. Ezek közül a legfontosabb kétségkívül Trump és Hszi Csin-ping kínai államfő kétoldalú tárgyalása lesz, amely jó esetben tűzszünetet eredményezhet a világ két legnagyobb gazdaságának kereskedelmi háborújában. Elképzelhető, hogy a felek jelzik, hogy megállapodhatnak a vitás kérdésekről, de a részletekről nem lesz szó - véli Mary Lovely közgazdász professzor. Főként azért, mert az USA vezetése jóval több energiát fektetett a kereskedelmi háborúk kiprovokálásába, mint befejezésébe.

A hírek a háttérbeszélgetésekről fognak szólni, nem a közös közleményről - mondja Ted Truman, a Peterson Institute for International Economics vezető kutatója. A közös közlemény, ha lesz, semmi érdemit nem fog tartalmazni, mire mindenki igényének megfelel majd. Nem lesz előrelépés a nemzetközi együttműködésben, mert a G20 csúcsértekezletének vezetői nincsenek felkészülve arra, hogy ezen a területen produkáljanak valamit.

Kétségbeesett próbálkozás

Mauricio Macri argentin államfő azzal az ambícióval vállalta el Argentína nevében a csúcstalálkozó megtartását, hogy a több mint tízéves adósságválságából kilábaló országát újra közepes hatalomként prezentálhatja a világnak. A gond az, hogy az argentin gazdaság továbbra is gyenge lábon áll. Csökkenti a rendezvény súlyát, hogy Brazíliát és Mexikót távozó vezetője képviseli, a hatalmat tőlük átvevő populisták helyett.

Macri, illetve Justin Trudeu kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár képviselhetik liberális világrend eszméjét, ám ezt is gyengíti, hogy Merkelnek és Macronnak nem éppen acélos a belpolitikai háttere. Így nem lesz könnyű fellépniük a nemzeti elszigeteltség politikáját követő társaikkal szemben. Az egyik megfigyelő szerint a csúcsértekezlet a két nagy vízió: a nemzetközi együttműködés és a nemzeti érdek előnyben részesítése közötti meddő küzdelmet fogja megjeleníteni.

Irtózatos előkészületek

Az argentin fővárost teljesen lezárják már csütörtökön, amikor a G20-csúcs résztvevői megérkeztek Buenos Airesbe - írta a Guardian. A repülőtérre tartó összes légi járat máshol száll le, a vasúti és a teljes tömegközlekedés leáll, a városban számos olyan terület lesz, ahova civilek nem léphetnek be. A tiltakozók 33 tüntetést és kulturális eseményt jelentettek be a csúcs idejére, köztük az Emberek csúcsértekezlete címen rendezett megmozdulást. Péntek hivatalos munkaszüneti nap lesz és Mauricio Macri államfő arra biztatja a főváros lakóit, hogy ha tehetik, a hosszú hétvégét töltsék vidéken. A közlekedés leállása Buenos Aires elővárosait is beleértve 12 millió ember életét keseríti meg. A biztonsági erők 22 ezer embere igyekszik megelőzni bármi bajt.

Az előjelek nem túl jók. A rendőrséget bírálták azért, mert nem tudta megakadályozni, hogy a River Plate fociklub ultrái rátámadjanak a rivális Boca Juniors játékosait szállító buszra. Az idegességet jelzi, hogy a napokban négy bombariadó volt, amelyek miatt ki kellett üríteni a szenátus épületét, az USA nagykövetségét és más közintézményeket. Az amerikai küldöttség tíz repülőgéppel érkezik, amelyek földi járműveket és felfegyverzett helikoptereket is szállítanak a helyszínre. Az USA biztonsági csapata 12 napja tevékenykedik a városban. A csúcs alatt felderítő és üzemanyag-utántöltő repülőgépek is járőrözni fognak Buenos Aires légterében. A washingtoni belbiztonsági hivatal kibertámadások elhárítására is felkészült.