Az összeg nem pótolja a katonai keret tervezett bővítését, amit az áprilistól induló új adóév költségvetésében kezdenek el − 11 éve nem volt példa a hadi kiadások emelésére. Az ilyen típusú költekezés ugyan nehezen illeszthető be a gazdaságélénkítő intézkedések közé, ám a hadügy-minisztérium tisztviselői szerint komoly hatásuk lesz, miután a védelmi célú megrendelések 70-80 százalékát japán cégek kapják.

A fegyverkezés tovább élezheti a konfliktust Kínával a Dél-kínai-tengeren lévő három apró sziget ügyében, amelyet mindkét ország magának követel. A körzetben az elmúlt hetekben többször léptek be a japán légtérbe engedély nélkül kínai repülőgépek − állami tulajdonú, de nem katonai gépek −, amelyeket japán vadászok figyelmeztettek a határsértésre. A légierő fontolgatja a figyelmeztető lövések engedélyezését.