Az amerikai kormány nemrégiben bejelentett protekcionista intézkedései veszélyesek és olyan kereskedelmi háborúhoz vezethetnek, amely alááshatja a világgazdaság növekedését - kezdi véleménycikkét Liu Hsziao-ming, Kína londoni nagykövete a Financial Times hasábjain. A világ keresztúthoz érkezett: választhat, hogy a kooperáció vagy a konfrontáció irányába indul-e tovább.

Meg kell védeni a globális kereskedelmi rendszert, amelynek központi szervezete az 1995-ben létrehozott Kereskedelmi Világszervezet (WTO). E szervezet tagállami - 164 ország, amelyek a világkereskedelem 95 százalékát bonyolítják le - kilenc fordulóban egyeztettek arról, hogyan csökkentsék egymással szemben érvényesített kereskedelmi korlátozásaikat - emlékeztetett a diplomata.

Kapcsolódó

Motor

Ennek nyomán a kereskedelem vált a világgazdaság motorjává, és a Liu úgy látja, hogy a WTO működésének minden gondja ellenére képes betölteni azt a fórum szerepet a globális kereskedelemben, amelyet eddig ellátott. Ezzel egyfajta bástyája lehet a világgazdasági növekedés és a liberalizált világkereskedelem megóvásáért folytatott harcnak.

Az Smoot-Hawley-törvény, amelyet az USA-ban 1930-ban fogadtak el, az importvámok emelésével próbálta megóvni az amerikai vállalatok hazai piacát és a munkahelyeket. A jogszabály alkotói azt hiték, hogy ezzel növekedhetnek a kormányzati bevételek is. Ehelyett megágyaztak a Nagy Depressziónak -írja a kínai nagykövet.

Az USA GDP-je 1933-ban 45 százalékkal volt az 1929-es szint alatt, a kereskedelem hozzájárulása a bruttó hazai termékhez 11 százalékról 6,6 százalékra csökkent.

Protekcionista

A Trump-adminisztráció Kína-ellenes protekcionista intézkedéseinek bejelentése nyomán az USA vezető tőzsdéje ezermilliárd dolláros veszteséget szenvedett el, és a káros hatás az ázsiai és az európai értékpapírpiacokon is érezhető volt. A történelmi tapasztalat mellett ezek a fejlemények is rámutatnak arra, hogy egy kereskedelmi háborúnak nem lehet győztese.

Kína 2001-es WTO-csatlakozása óta átlag 15,3 százalékról 9,8 százalékra mérsékelte vámtarifáit. A feldolgozóipari szektor területén 50 korlátozást oldott fel és 120 szolgáltatási ágazatot nyitott meg a külföldiek előtt különböző mértékben. Jelenleg 124 ország legnagyobb külkereskedelmi partnere.

Vállvetve

Az Egyesült Királyság és Európa a kereskedelem liberalizálása és a multilaterális gazdasági kapcsolatok támogatója, akárcsak Kína, amelynek vezetése nemrégiben megerősítette ezt az elkötelezettségét. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság is hangot adott aggodalmainak az USA vámintézkedéseivel kapcsolatban.

Ugyanakkor ahogy a mondás tartja: egy (vagy néhány) fecske nem csinál nyarat. A Liu Hsziao-ming azt ajánlja Európa vezető országainak, hogy a nemzetközi kereskedelem védelme érdekében Kína mellé állva vállt vállnak vetve lépjenek fel.

A fotó forrása: Shutterstock