Az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácsülésén a holland kormány javaslatot terjesztett elő a jogszabály megalkotására, és ezt egyik résztvevő sem ellenezte, a brit, a francia és a német tárcavezető pedig kifejezetten támogatta, így megkezdődhet a munka a tervezet alapján - idézte az EUobservert az MTI.

Holland lapértesülések szerint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője lesz a felelős a kidolgozásért. A kezdeményezés neve hivatalosan nem Magnyitszkij-törvény, hanem "Európai uniós emberi jogi szankciós rezsim" lesz. Egyesek szerint ugyanis megnehezíthetné az elfogadást, ha a szöveg közvetlenül utalna Oroszországra.

Stef Blok holland külügyminiszter a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjújában rámutatott, hogy ezen büntetőintézkedések jóval gyorsabban elrendelhetőek lennének, mint a jelenlegi, ország alapú szankciók. Hozzátette, reményei szerint még a jövő májusi európai választások előtt érvénybe léphet az új szabályozás. A törvény értelmében beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújthatnák az emberi jogok megsértésében érintett személyeket bárhol a világon.

Eddig hat ország - az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, valamint Észtország, Lettország és Litvánia - vezette be a jogszabályt, amelynek alapján sokakat büntetőintézkedésekkel sújtottak Dél-Szudánban, Mianmarban, Nicaraguában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában és máshol.

Az Európai Parlament már többször felszólított az EU-szintű Magnyitszkij-törvény bevezetésére, az uniós tagállamok kormányainak tanácsa azonban eddig nem lépett.

Az Egyesült Államokban 2012-ben, Barack Obama előző amerikai elnök hivatali idejében lépett életbe a Magnyitszkij-törvény, amely orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szembeni utazási tilalomról rendelkezett. Az eredeti feketelistán szereplő embereknek közük volt az állami visszaéléseket vizsgáló Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es halálához. Washington több tucatnyi orosz állampolgárral szemben alkalmazta a törvényt, később pedig az egész világra kiterjesztette az eredetileg csak Oroszországra korlátozott jogszabály hatáskörét.

Szergej Magnyitszkij belügyi vezetőket leplezett le Oroszországban, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el a költségvetésből. Ennek ellenére Magnyitszkij ellen indult eljárás, előzetes letartóztatásba is került, ahol 2009-ben tisztázatlan körülmények között meghalt.